A címertakaró a kezdeténél sárga színű búzakoszorú, amely arra utal, hogy a településen élők fő megélhetési forrása a földművelés, a gabonatermesztés volt. A búza a címertanban a reménység, a mindennapi kenyér motívuma is.

A címerpajzs alapján a pajzs csücskét elérő aranysárga címerszalag, közepén fekete nagy betűkkel a település neve: TEKLAFALU. Balra és jobbra a kettéosztott évszám: 1838, a községet ekkor említették először az írott források. A pajzs hasított, és alsó harmadában vágott, utalva Teklafalu és környékének sík domborzatára. A vágott rész jobb oldali része barna, utalva a földre és arra, hogy a teklafaluiak a földművelésből éltek. A föld közepén kék színű a hullámzó vízfolyás, ilyen a település közvetlen közelében is van. A vágott rész bal oldala téglavörös színű, benne egymás tetején téglák, Teklafaluban téglagyártás is folyt. A pajzsmező felső részének bal oldala kék színű, tetején sárga színű a Nap, amely a reménység szimbóluma, egyben érleli a Teklafaluban termelt növényeket. Alatta egymást keresztezve egy gereblye és egy kasza, amelyek Teklafalu régi pecsétjében is láthatóak, szimbolizálják, hogy a településen jelentős volt a földművelés, a növénytermesztés. Alatta három levélből álló dohány, hiszen Teklafaluban a múltban igen jelentős volt a dohánytermesztés. A pajzsmező felső részének jobb oldali részén a teklafalui római katolikus templom mutatja az itt élők vallásosságát.