Pest vármegye

Álló, ovális pajzs zöld mezejében aranyhalmon ágaskodó, jobbra fordult ezüstmén. Felette jobbról nyolcágú aranycsillag, balról arany heraldikai liliom lebeg. A pajzsot vörös bélésű aranykartus övezi, mely alul íves szalagban záródik. A szalagon feketével a nagybetűs VASAD felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A ló, mint címerállat, a felvidékről érkező, reformátusokról szóló szájhagyományt örökíti tovább a címerben. A betelepülő és otthont kereső elődök lovai választották ki Vasadot gazdáik lakhelyéül.

Az arany pajzsláb a természeti adottságokra utal: a futóhomok borította, sík felszínt szimbolizálja.

A vallást a reformátusok nyolcágú csillaga jelképezi.

A liliom elsődlegesen az Anjou-korra utal, amikor először találkozunk a településnévvel oklevelekben. Szerkezete révén pedig (hármas egységet mutat: múlt-jelen-jövő, apa-anya-gyerek) hármas egységek gondolatkörét szimbolizálja. A három a legfontosabb szakrális szám: Ég és Föld találkozásából létrejött az Ember, ezzel válva teljessé az isteni megnyilvánulás. A három tehát a totalitást, az isteni rendet, az Isten – Ember – Világmindenség egységét szimbolizálja. A legfontosabb hármasok az említettek mellet még: a Szentháromság, Krisztus harmadnapi feltámadása, Krisztus mint Király – Pap – Tanító, a 3 isteni erény. A Háromkirályok, a napszakok stb. A mítoszoknak, mágikus népi eljárásoknak, népmeséknek is alapszáma a három.

A heraldikai mázak jelentése:

Fémek:

Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, szemérmesség, őszinteség.

Színek:

Vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség.

Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom.