Békés vármegye
A címer egy csipkézett talpú, kétoldalt karcsúsított, harmadolt pajzsforma, középen boglárral (szívpajzzsal). A nagy pajzs alapszíne kék, három ezüstfonállal, három részre osztva. A kék szín a több évszázados vízi világot szimbolizálja, a középső szívpajzs zöld színével szigetet képez a vízi világ közepén. A három ezüstfonál a Tiszát, a Köröst és a Berettyót jelképezi, mivel a település és környéke a folyók által elárasztott valóságos vadvízország volt. (Szimbolizálja a három megyehatár Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar és a három tájegység: a Nagy-Sárrét, a Nagykunság és Hortobágy találkozását is.)
A jobb oldali mezőben egy fehér ingujjú kéz ezüstszínű fokost és karikás ostort tart. Az ostor a szilaj pásztornépek jelképe, a fokos pedig a betyárvilágot szimbolizálja. A bal oldali mező karja szigonyt, íjat és nyílvesszőt tart, utalva a pákászat, halászat, madarászat foglalkozásokra. A szigonyon egy mocsári csíkhal, a település egykori legfőbb élelem forrása. A címer alsó harmadában egy kubikos talicska szintén a múltbéli, évszázadokig megélhetést biztosító keserves munkássorsot idézi. Több száz kilométerre eljártak az itt élők, hogy ebből a munkából el tudják tartani családjukat.
A középső (zöld alapú) szívpajzsban egy lángnyaláb látható, melyből egy kar aranyszínű búzakalászt emel a magasba. A tűz egyszerre szimbolizálja az életet és a pusztulást. A falu 1586-ban porig égett, többször újra települt, nem semmisült meg az évszázadok viharában. A búzakalász a fő megélhetési forrást jelentő mezőgazdaságra utal.
A pajzsfőn a hétgyöngyös korona a bárói birtoktulajdonra emlékeztet, legutóbb a Fould-Springer bárók voltak tulajdonosok. A koronából egy kereszt és egy kehely emelkedik ki aurával környezve a település lakóinak vallási hovatartozását (főleg katolikus és református a lakosság). Az egyházi szimbólumok körül az egykori vízi világ jelképei: a nád és a gyékény található. A címer jobb és bal oldalát zöld-arany színű címertakaró növényzet díszíti.