Vármegyei címerek

Bács-Kiskun vármegye címere

Álló, hasított a tárcsapajzs, jobb oldali kék mezejében mezítlábas, vörös csuhás, ezüstköpenyt (paenulát) viselő, jobbjában fekete keresztvasú ezüstpallost, baljában aranyos könyvet tartó, ezüstös szakállú és hajú, aranyglóriás férfialak lebeg.&nb

Tovább olvasom

Baranya vármegye címere

Baranya vármegye címere álló, csücskös talpú doborpajzs, kék mezejének zöld pajzstalpján kétszintű, ostrompárkányzatán négyormú ezüstbástya áll, kapubéllete kváderkövekkel kirakott, fekete kapuboltjában nyitott arany leveleskoronával ékesített, ki

Tovább olvasom

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye címere

A vármegye címere álló, csücskös talpú, négyelt pajzs:

Tovább olvasom

Budapest város címere

A főváros gótikus, vörös színű címerpajzsát a Dunát jelképező ezüst (fehér) színű, hullámos szalag (pólya) választja ketté.

Tovább olvasom

Csongrád-Csanád vármegye címere

Csongrád vármegye címere öregpajzsból és boglárpajzsból álló összetett pajzs. Az öregpajzs négyelt. A jobb felső (1.

Tovább olvasom

Fejér vármegye címere

A kerek pajzson Szent István (Magyarország első apostoli királya) aranyos királyi palástba öltözött, a szentség ismertetőjeleként a feje körül ragyogó glóriás alakja található.

Tovább olvasom

Győr-Moson-Sopron vármegye címere

Az összevont vármegyék címere álló, kerektalpú, vágott pajzs. A felső, kék pajzsmező hasított.

Tovább olvasom

Hajdú-Bihar vármegye címere

Hajdú-Bihar vármegyét 1949-1950-ben alakították ki Hajdú vármegyéből és Bihar vármegyének a trianoni (majd párizsi) béke után határainkon belül maradt részéből.

Tovább olvasom

Heves vármegye címere

Heves vármegye címere álló, csücskös talpú reneszánsz pajzs a pajzsalakot követő aranyrámában. A pajzs kék mezejének zöld udvarán természetes színezetű gólya (tolla ezüst és fekete, csőre és lába vörös) áll a bal lábán jobbra fordulva.

Tovább olvasom

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye címere

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a 19.

Tovább olvasom

Komárom-Esztergom vármegye címere

Komárom-Esztergom vármegye címerét a két vármegye egymás mellett álló pajzsai képezik.

Tovább olvasom

Nógrád vármegye címere

Nógrád vármegye a Duna-Tisza közének északnyugati részén helyezkedik el.

Tovább olvasom

Pest vármegye címere

Ovális, álló pajzs kék mezejében zöld hármashalom iker dombjain (jobb lábával előre) lépő, jobbra forduló, vörössel fegyverzett, kétfarkú (kettős farkbojtú) aranyoroszlán ágaskodik, jobb mellső mancsával háromágú, nyitott, arany leveleskoronát, ba

Tovább olvasom

Somogy vármegye címere

Álló, csúcsaiban csapott, kerek talpú a pajzs, kék mezejében vörös bélésű, zafírral, rubinnal és smaragddal ékesített, négyágú, arany leveleskoronából ezüstös páncélzatú bal kar növekszik balra, és könyékből visszahajolva a pajzs felső éle felé, m

Tovább olvasom

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye címere

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye az ország észak-keleti részén három vármegye összevonásából alakult. Címere összetett: a központi helyet elfoglaló, álló szatmári címerhez jobbról Szabolcs, balról Bereg megye címerpajzsa dől.

Tovább olvasom

Tolna vármegye címere

Tolna vármegye címere álló, kerek talpú barokk pajzs: kék mezejének vörössel és ezüsttel sakkozott udvarán hármas ívű, arany trónemelvény áll, melynek középső íve alatt Szent István, Magyarország első királya trónol.

Tovább olvasom

Vas vármegye címere

A vármegye mai címere: álló ezüst (fekete rámás csücskös talpú barokk pajzs, kék mezejének zöld halmán ötszintű ostrompárkányzattal, ormozott ezüstbástya áll, második és negyedik szintjén 4-4 jelképes ágyúkazamatával.

Tovább olvasom

Veszprém vármegye

A címerkép a vármegye történetét idézi fel, melyben a püspöki székhelynek s erősségének kiemelt szerep jutott. A zöldellő tölgyág a Veszprém megyében meghatározó természeti tájat, a Bakony hegységet szimbolizálja.

Tovább olvasom

Zala vármegye címere

Zala vármegye címere világos azúr kék mezőben ezüst pólya, a pajzsfőben nyílt, leveles ötágú arany korona lebeg, a pajzsderékban – ezüst pólyán – heraldikailag balra repülő fekete színű nyílvessző.

Tovább olvasom