Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Tiszabezdéd község címere
Nagyítsa ki a képet!

Tiszabezdéd község

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Címere álló, csücskös talpú pajzs, palmettadíszes aranykeretben. A pajzsmező kékkel, ezüsttel és zölddel habosan vágott. A felső kék mezőben két mítikus vörös lény - jobbról egy ágaskodó SZIMURG, balról egy ugyancsak ágaskodó SZENMURV - fordul szembe egymással, közöttük, a cölöp helyén, fej magasságban egyenlő szárú aranykereszt, alatta pedig nyolcsugarú aranycsillag lebeg. A habosan vágott ezüstmező díszítetlen. Az alsó, zöld mezőben a pajzstalp ívét követő hét arany búzaszál fölött a cölöp helyén jobbra néző, erősen stilizált, ezüst lélekmadár lebeg.

A pajzs felső élén vörös prémű, süvegcsúccsal ellátott honfoglaló aranyföveg helyezkedik el, melyet középütt, mintegy jelvény gyanánt, felfelé burjánzó zöld palmetta díszít.

A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

A címer uralkodó szimbóluma a cölöp helyén lebegő aranykereszt, hangsúlyozza, hogy a település lakói már több, mint ezer esztendővel ezelőtt a kereszténységhez csatlakoztak, az arany (betlehemi) csillag pedig kifejezi, hogy döntő többségük a református hitfelekezet tagja.

A kereszttől jobbra az iráni, kaukázusi és szibériai mítoszokban gyakran szereplő, halhatatlan fátummadár, a Kaf-hegyen, a tudás fáján fészkelő, jósló, hallatlan erejű, gyógyító hatalmú SZIMURG fordul balra. Tollazatának pompájával felülmúlja még a pávát is, ezért pávasárkánynak is nevezik. Az alvilágjáró hősök eredményes segítője, s mint ilyen a magyar hiedelmektől sem idegen, mint ezt a "Fehérlófia" c. népmesénk tanúsítja. Az életet adó erőt, a hősi küzdelmet, tenni akarást - amely a település lakóira is mindig jellemző volt - és az eredményes munkálkodást jeleníti meg.

A bal oldalon a "madarak királyának lakhelyén", a "minden magok fáján" fészkelő kutyafejű, kutyalábú, kétszárnyú, halpikkelyes testű mítikus lény, a SZENMURV (kutyamadár) ágaskodik. Külleme jelképezi, hogy uralja a földet, az eget és a vizet. Ő szórja szét a világon a magvakat, így a termékenység letéteményese, a földművelés - mely Tiszabezdéden is meghatározó termelési ág - segítője. A dél-orosz sztyeppen vándorló magyarság számára sem lehetett idegen, hiszen kevéssel később (980) Vlagyimir fejedelem szobrot is emeltetett ott tiszteletére.

Középütt a két habos vágás közötti ezüstmező a közeli s a település nevében is szereplő Tisza folyóra utal.

A zöld mezőben szimmetrikusan elhelyezkedő hét aranykalász megjeleníti a magyarság szent számát, a megtelepülő hét törzset, a település gabonatermesztő, földművelő jellegét, a szorgos munka eredményeképpen remélt bő termést.

A búzakalászok fölött lebegő lélekmadár felidézi a honfoglalók hiedelemvilágát, emlékeztet a település halottaira, kivált azokra, akik ezeréves múltunk során forradalmaink, szabadságküzdelmeink és a nagy világégések hősi halottai vagy áldozatai voltak. Megidézi ugyanakkor a Szent lelket is, hogy áldó kegyelmével segítse a helybéliek boldogulását.

A keret palmettái, s különösen a süveg hasonló díszítése, az ősi hitvilág világfájára, égig érő fájára utalnak, amelyet itt a Nyírségben is a "lignum crucis arbor vitae" (keresztfa az élet fája) jegyében tisztelnek. Maga a süveg annak a magyar vitéznek a felidézése, aki ősei sírját elhagyva a sztyeppen, a helybéliek nyelvén "bez ded" (ős, nagyapa nélkül) érkezett ide.

A foszlányok a mezőgazdasági munka sokrétűségét és a jól megművelt föld buja termékenységét idézik.