Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Szentistván nagyközség címere
Nagyítsa ki a képet!

Szentistván nagyközség

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Álló, háromszögű pajzs kék mezejében ezüst pajzsfő. A pajzsfő közepén lebegő, vörössel és zölddel színezett szentistváni matyó rózsa motívum, két oldalt egy-egy zöld karótól kísérve. A zöld karókban a pajzsfő vágásvonalából növekvő 1-1 arany kalász. A pajzs kék mezejében az idős Szent István király alakja növekszik természetes színében, uralkodói ornátusban.

Középen arannyal díszített zöld ruháján vörös palást, melyet mellén aranypánt fog össze. Derekán csatos aranyöv, vörös markolatú ezüstkarddal. Maga elé tartott jobbjában aranyjogar, baljában arany kettőskeresztes és országalma. Szakállas ősz fején arany a magyar Szent Korona. Koronás fejét keresztmotívumos aranyglória övezi.

A címerpajzsot két oldalról alul szárán összefogott 1-1 cserfaág övezi, 7-7 arany makkterméssel a zöld ágakon.

A címerpajzs felett fecskefarok-végződésű, íves kék szalagon a település neve: SZENTISTVÁN. A felirat előtt és után 1-1 kis díszpont.

A címerben található jelképek a következőket mondják el Szentistván nagyközségről:

Szent István király alakja jelzi, hogy az őslakosok, akik felépítették templomukat, Szent Istvánnak ajánlották. A templom védőszentjének neve átvonódott a településre is. Így lett a település neve Szentistván.

Az itt élők "matyó"-nak vallják magukat. Ezt jelképezi a matyó rózsa motívum. "A szorgalmas népű, szép magyar fajtájú község lakossága elismert nevet vívott ki, kézimunkázás és hímzés szorgalmas művelésével" - írja az 1939-ben készült Borsod Vármegye Krónikája című kiadvány szerzője. A hímzés sok asszonynak ma is a megélhetés forrása. Díszes, matyó népviseleti ruhájukat szívesen magukra öltik a településre látogatók kedvéért.

Az érett aranykalász a település mezőgazdasági jellegére utal.