Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Szakoly község címere
Nagyítsa ki a képet!

Szakoly község

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Címere álló, ívelt háromszögtalpú pajzs, a pajzstalpban kékkel és zölddel vágva. A kék mezőben jobbra fordulva álló, aranysólyom lebeg. A zöld mezőben élével balra ezüstcsoroszlya és -ekevas lebeg. A pajzs felső élén vörös bélésű, aranyos szegélyű és pántozatú ezüstsisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedállal. Rajta ötágú (rubinokkal ékített három levél között két zafírgömb), abroncsán zafír- és rubinkövekkel díszített, nyitott aranykorona, melyből sisakdíszként három arany dohánylevél, jobbról arany búzakalásszal, balról aranyló almaággal (ezen egy aranyalmával) közrefogva növekszik. A foszlányok jobbról kék és ezüst, balról zöld és arany.

A kék szín a tér és az idő végtelenségét szimbolizálja, ez esetben azt, hogy a település nagy múltra tekint vissza, puszta személynévből keletkezett neve a 12-13. századi magyar névadási gyakorlatot tükrözteti. A szláv eredetű Szakoly (Szokol) név magyar jelentése "sólyom", amely indokolja e madár címerképi megjelenítését.

A zöld mező azt érzékelteti, hogy hosszú ideig puszta volt. A csoroszlya és az ekevas - amelyek már fellelhetők a község legkorábbi, a 18. század első felében használt pecsétjén is - azt jelképezik, hogy a lakosság döntően mezőgazdaságból él. Több évszázados kemény munkálkodása során fő terményei a sisakdíszben kiemelt dohány, a gabona és a gyümölcs (alma) voltak.

A sisak - általános szemlélet szerint - a település hősi halottainak és háborús áldozatainak emlékét idézi, a korona az önkormányzatiság, helyi autonómia szimbóluma. A foszlányok pedig az egykori és a mai vallásfelekezeteket (római és görög katolikus, református és zsidó) jelenítik meg.