Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Sukoró község címere
Nagyítsa ki a képet!

Sukoró község

(Fejér megye)

A címer: álló helyzetű, a háromszögű pajzs veres mezejében behajló kék sátor látható. A sátor feletti veres pajzsmezőben jobb oldalon: egy-egy lebegő ezüst szőlőág fonódik össze. A szőlőágakból egy-egy arany szőlőfürt és egy arany szőlőlevél nő ki. A veres pajzsmezőben bal oldalon: jobbharánt két ágyu lebeg. Az ágyuk csöve arany, a kerék és az ágyutalp ezüst. A pajzs alján a zöld hármashalom középen egy stilizált ezüst életfa gyökereivel a talajba kapaszkodik. Az életfa ezüst ágain arany levelek nőnek.

A címer magyarázata:

Sukoró 785 éves település, első írásos említése 1210-ben történt: „in villa, que vocatur SUCOROU„

A község címere un. beszélő címer, mert elbeszéli a község nevét, történelmét és földrajzi fekvését. A címer fő motívuma a hármashalomból kinövő életfa. A hármashalom nem pusztán tartó elem, hanem a község nevére utaló heraldikai motívum. Sukoró neve megegyezik a Sokoró-dombság nevével. Jelentése: „sokorru”, azaz dombokkal-völgyekkel átszelt, dimbes-dombos terület. Az életfa a község történelmére utal, mivel Sukoró 1882-ből fennmaradt eredeti viaszpecsétjéből származik. A pecsét egy lombos fát ábrázol, előtte eke, búzakéve, kasza és gereblye látható. A pecsét ábráiból a címeren csak a legkarakteresebb elem az un. „életfa” szerepel. Ennek eredete egészen a honfoglalás előtti pogány magyar hitvilágig nyúlik vissza. E hitvilág szerint az életfa, amely a gyökereivel a talajba fúródik, ágaival az égbe nyúlik, a két világot köti össze. Az alsó a holtak, a felső pedig az élők világa. A honfoglalás előtti magyar hitvilág e kedvelt motívuma a magyar népmesékben élt tovább. A címerben szereplő szőlő az itt termő finom sukorói borokra utal. A két ágyu az 1848. szeptember 29-i Pákozd-Sukoró-i csatának állít emléket. A magyar hadtörténet egyik legdicsőbb csatája méltán írta be nevét a magyar történelembe. A csata előtt a magyar sereg a sukorói református templomban tartott haditanácsot. Ennek emlékét a község lakói ma is ápolják.