Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Sióagárd község címere
Nagyítsa ki a képet!

Sióagárd község

(Tolna megye)

Címere kékkel-ezüsttel-zölddel-ezüsttel-zölddel hullámosan négyszer vágott háromszögű pajzs. A felső, kék mezőben, a cölöp helyén patkós ívű kapuval - melyben az arany zuhanórács félig van felhúzva -, két ablakkal és hatos védőoromzatú ostrompárkánnyal épült arany kapubástya lebeg. Tőle jobbra és balra hasonló, de kisebb (egyablakos és zuhanórács nélküli) arany kapubástya helyezkedik el szintén lebegve. A két hullámvonal közé fogott ezüstmezőt (a heraldikai szabályok szabadabb kezelésével) habos ezüstszalagoknak foghatjuk fel. Az alsó, zöld mezőben jobbra és balra lehajló arany szőlőlevelek között óriási vörös szőlőfürt lebeg.

A pajzsra ötágú, nyitott, arany leveleskoronát helyeztek, melyet zafír és rubin drágakövek ékítenek. A korona három leveles ága között egy-egy ág latin keresztet mintáz.

A pajzsmező kékje a kedvező éghajlati adottságokat, a vizek bőségét szimbolizálja, az ezüstszalagok a Sió és a Sárvíz folyókra utalnak, az általuk közrefogott zöld mező az élet teljességét és folyamatosságát fémjelzi a neolitikumtól a bronz -, kelta - és avar korszakon át a mai napig, s egyben jelöli a magyar, német, szlovák és délszláv eredetű lakosság együvé tartozását, összefonottságát is.

A szőlő az agrárgazdaságok eredményességének kifejezője. Aranylevelei mutatják, hogy ez nem mai keletű. A három vár jelképezi, hogy a település hajdan fontos utak kereszteződésében található. A korona kifejezi a község nagy múltú autonómiáját, önkormányzatiságát, köztestületének helyes működését, az ékkövek az intézmények (óvoda, iskola, múzeum, könyvtár, kultúrház, helyi televízió és sportegylet) fenntartásának készségét. A két latin kereszt arra emlékeztet, hogy a kereszténységet kétszer kellett e területen elterjeszteni: egyszer az államalapítás, másodszor a török idők után. Ugyanakkor szimbolizálja, hogy a településen jelen volt a (szekszárdi bencés) szerzetesi és a világi egyház is, utal két templomára, az 1732-ben épült és az 1886-ban felszentelt egyházakra is.