Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Sárosd nagyközség címere
Nagyítsa ki a képet!

Sárosd nagyközség

(Fejér megye)

Sárosd címere: csücskös talpú, csúcsaiban csapott, álló pajzs, melynek zöld mezejében, a pajzstalp magasságában vörös halászcsónak orral enyhén jobbra fordulva lebeg, benne a cölöp helyén jobbra forduló gólya áll. A pajzsfőbe hátulról (balról jobbra) természetes színű, páncélozott, vágott jobb kar nyúl be, kezében kivont ezüstpengéjű szablyát tart.

A pajzson természetes színű, aranypántozatú, szembenéző sisak nyugszik, rajta ötágú, arany leveleskorona (a három levél két gyöngyöt fog közre) van, mely fölött a sisakdísz megismétli a címerkép egyik motívumát (természetes színű páncélos vágott jobb kar ezüstpengéjű szablyát tart).

A foszlányok - jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst - a pajzsközép alá érnek.

Sárosd címere minden valószínűség szerint beszélő címer (tessera loquens), ugyanis vízjárta vidéke legeltetésre kiválóan alkalmas, ezért legelső írásos említésében - a XIII. században - királyi lovászok (agazones regales) perlekednek érte, néhány évtizedes polgári birtoklás után a hantosszéki kun szállások között leljük (a kunok pedig szintén lovas szolgálatot láttak el). A zöld pajzsszín és a csónak pontosan erre a vizes, dús legelőjű természeti adottságra utal.

Kevéssé világos a gólya szerepe, bár egy ilyen helyen gyakori madár lehetett, de az sem lehetetlen, hogy a mezővárossá válás korabeli földesurai (Eszterházyak) nevére asszociált az eszterág (=gólya) címerbe emelése. A páncélozott, kardot emelő vágott kar a katonai vitézségre utal, hiszen a XIII. századból mind a királyi lovászok, mind az ide került kunok, de a volt birtokos Thoman nemesi tagjaitól a Széplaki Bottka családig és az Eszterházyakig számos kiváló katonát adtak az országnak.