Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Sarkad város címere
Nagyítsa ki a képet!

Sarkad város

(Békés megye)

A címer álló, négyelt, csúcsaiban csapott, csücskös talpú (reneszánsz) pajzs.

Jobb felső, kék mezejének zöld udvarán enyhén jobbra fordulva, ezüst, népies ruházatban (gatya és ing), fekete övvel, aranyos szegélyű vörös süvegű földműves áll, előre kinyújtott jobbjában földig érő aranykeresztet tart, balját egy balra forduló, részben takarásban lévő, eke vörös szarván nyugtatja, melyről fekete istráng lóg le.

A bal felső, vörös mezőben természetes színű, fekete tollazatú, kiterjesztett szárnyú, fegyverzett, aranyos karmú, aranykoronával felékesített sasfióka lebeg, vörös csőrében smaragdköves arany gyűrűt tart.

A jobb alsó vörös mező vörös boltíves, aranykapuzatú ezüstbástyája felett balra kinyúló, természetes színű, vágott, páncélos bal kar aranyos markolatú, ezüstpengéjű szablyát emelve lebeg.

A bal alsó, kék mezőben hullámos ezüstpólya felett lebegő zöld fészekben kiterjesztett szárnyú ezüstpelikán a csőrével mellét tépi, kiserkent vörös vércseppjeivel három fiókáját táplálja.

A pajzsra enyhén jobbra fordul egy kék, illetve vörös bélésű, aranyos pántozatú tornasisak, szegecsei a nyakában függő szalag és a rajta lógó medalion szintén arany. A sisakkorona ötágú - három aranylevelében egy-egy zafír, a közbeeső szárakon pedig rubinkő van; a korona abroncsán három rubin között négy-négy (lóhere alakban elrendezett) smaragdkő található. A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Sarkad címere tudatosan megszerkesztett beszélő címer (tessera loquens), azon jelesebb időszakokra emlékeztet, amelyek a település életében jelentős fordulatot eredményeztek. A jobb felső mező keresztet tartó szántóvetője felidézi a legősibb ismert múltbeli eseményt: 1108. körül Kálmán király öccse, Álmos herceg a Duna-kanyarban, Dömösön prépostságot alapított, s azt birtokadományokkal látta el. Sarkadról az említett egyháznak tíz földművest adott a földdel együtt. Ezt az adományt már II. (Vak) Béla 1138-ban megerősítette.

A vörös mezőben lebegő koronás, gyűrűt tartó sasfióka a XV. századi birtokos Lipoczi Keczer család címeréből átkerült motívum. Ez a család az Aba-nemzetségből származtatta magát, amely már 1042-1044-ben királyt is állított, ezért nem lehetetlen, hogy e szálon korábbra nyúlik a település története, mint az első okleveles említése.

A török időket megelőzően és az oszmán uralom időszakában számos család birtokolta a település egészét vagy egy-egy részét. Közülük az Andrássy-család egyik címermotívuma szerencsésen egybeesik a helyi hagyománnyal, mely szerint ekkoriban itt vár vagy erősség állott. Ennek a kornak állít emléket a harmadik mező stilizált kapubástyájával és a kar védelemre kivont szablyájával. A kapu Sarkad mai helyzetét is szimbolizálja, amennyiben ma már határváros, s mint ilyen, kapu a szomszéd ország felé.

A negyedik mezőben lévő hullámos pólya a Fekete-Körösre utal, a pólya felett a fiókáit önnön vérével tápláló pelikán ősi keresztény jelkép, amely a megváltó Krisztusra értendő, minden református többségű településen a kazettás templomi mennyezetek szinte elmaradhatatlan kazettaképe. Ez a motívum a város egykori pecsétjét idézi.