Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Rádfalva község címere
Nagyítsa ki a képet!

Rádfalva község

(Baranya megye)

A címerpajzs a csücskös talpú pajzs és a dobospajzs változata. A címerpajzs széle fekete, vastag és vékony vonallal kiemelt. A pajzs alatt, a pajzs csücskét érintő, fekete vonallal kiemelt, aranyszínű lobogó, két végén bevágott címerszalag, benne fekete nagybetűkkel a település neve: RÁDFALVA. Balra és jobbra az évszám: 1077, balra 10, jobbra 77, Rádfalvát ekkor említette először írott forrás.

A címerpajzs tetején balra és jobbra induló barokkos címertakaró, amelynek bal oldala aranyszínű, jobb oldala sötétkék. A barokkos címertakaró tetején aranyszínű zöld és piros kövekkel díszített korona, amely jelzi, hogy Rádfalva már az Árpád-házi királyok alatt is létező település volt. A címerpajzs alul vágott, alsó, vágott része barna, mutatva a földet, azt hogy a településen élők évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból, a földből éltek. Benne sötétkék színű, hullámzó vízfolyás jelezi, hogy a településen sok a vízfolyás, és a közelben folyik a Dráva folyó is.

A címerpajzs felső, vágott része piros, felül balra és jobbra 3-3, összesen hat, négyszirmú zöldszínű, piros díszítésű virág, mint a település 1802-es pecsétjében. A címerpajzs vágott felső részének alján, a földből kinőve balra és jobbra egy-egy sárga búzakéve, amely bizonyítja, hogy a Rádfalván élők évszázadokon keresztül a mezőgazdaságból, a földművelésből éltek, a búzatermelés pedig a mindennapi kenyérért való küzdelmet és a jövőbe vetett hitet is jelképezi. Középen a földből kinőve karózatlan, zöld levelű, öt kék, szőlőfürtből álló szőlő növény, mint a település 1802-es pecsétjében is.