Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Nyúl község címere
Nagyítsa ki a képet!

Nyúl község

(Győr-Moson-Sopron megye)

Címere álló, csücskös talpú, vörössel és kékkel vágott reneszánsz pajzs. A felső, vörös mező hasítással osztott, jobb oldalon lebegő arany latin keresztet búzakalász övez, bal oldalon a vörös mezőt öt ezüstszalag osztja. Az alsó, kék mező zöld hármashalmán a cölöp helyén aranykehely áll, alatta vörös nyelű, fekete rugójú, ezüstélű metszőolló lebeg hegyével felfelé; jobb oldalon két, részben takart aranylevél között aranyló szőlőfürt látható, bal oldalon pedig vörös málnaszem virít.

A pajzs felső élén enyhén jobbra forduló ezüst csőrsisak helyezkedik el, rajta ötágú (három zafírral ékített levél közötti lábakon egy-egy rubinnal), nyitott, arany leveleskoronával.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról zöld és arany.

A címer alatt jobbról és balról kétszer meghajtott, fecskefarkú aranyszalagon fekete felirat: NYÚL.

Nyúl község neve köznévi jelentése ellenére valószínűleg személynévből keletkezett ezredévvel ezelőtt, s eredetileg győri várföld lehetett. Címerében ezt az évezredes múltat - első említése az 1037-re datált (hamis) bakonybéli alapítólevélben található - tükrözteti.

A címer központi helyén (a pajzsköldökében) álló aranykehely azt fejezi ki, hogy a községen és vidékén ezer esztendőn át egyházi intézmények (pannonhalmi, bakonybéli apátságok, a veszprémi püspökség, a győri káptalan, a karthauzi rend a szombathelyi papnevelde) osztoztak.

A hármas halom a táj jellegére utal, amelyben a Bakony nyugati nyúlványai a (ménfői vonulat) és a Kisalföld sík vidéke találkoznak, így fő mezőgazdasági termékei a kezdeti időktől a gabona és a szőlő voltak.

(18.századi pecsétjein már feltűnik a szőlőfürt, a gabonatermelésre pedig lebegő ekevas mutat). A málna a manapság meghonosodott jelentős termelési ág kifejezője.

Az 1714-ből származó pecsétnyomókon (mind a hármon) szőlőmetsző kés is szerepelt, melyet a címerben modernizálva szőlőmetsző olló helyettesít.

Az öt ezüstszalag jelzi, hogy a község többszöri nekilendüléssel egyesített öt települést foglal magába. (Nagy-, Kis- és Kápatalnnyúl illetve Nagy- és Kisnyúlhegy).

A gabonakalászokkal közrefogott aranykereszt a lakosság eleven hitéletét jeleníti meg. (Ma is álló római katolikus templomát a 18.század végén emelték.)

A sisak az ezeréves múlt hősi küzdelmeire, a település(ek) hősi halottaira és áldozataira emlékeztet, a korona pedig a helyi autonómiát, önálló önkormányzatiságot fejezi ki.

A címer domináns mázait megismétlő, burjánzó, növényi ornamenseket mintázó foszlányok pedig a föld buján termő voltát, a lakosság szorgalmát, települését óvón körülfonó egészséges lokálpatriotizmusát szimbolizálják.

A címer természetesen használható jelen teljes ábrázolásban csak úgy, mint egyszerűbb (szaknyelven csonka címernek nevezett: sisak, korona és foszlányok nélküli) változatában.