Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Lippó község címere
Nagyítsa ki a képet!

Lippó község

(Baranya megye)

A címerpajzs a címertanban jól ismert tárcsapajzs kissé modernizált változata. Körülötte felülről indul, két oldalt lefelé halad a címertakaró. Bal oldalon aranyszínű, jobb oldalon sötétkék. A címertakaró mintázata fekete vonalakkal kiemelt. A bal oldali és a jobb oldali címertakaró találkozásánál, a címertakaró felett aranyszínű, piros és zöld drágakövekkel díszített királyi korona jelképezi, hogy Lippó már az Árpád-ház idején létező település volt. A címerpajzs alsó részének közepéből két szélén hajtogatott aranyszínű címerszalag indul ki, szélei fekete vonalakkal kiemeltek.

A címerszalag közepén fekete nagybetűkkel írt a település neve: LIPPÓ. A bal oldalon az 1241-es évszám jelzi, hogy a település ekkor már biztosan létezett. A jobb oldalra az 1274-es évszám került, a települést ekkor említették először az írott források.

A tárcsapajzs a vágott pajzs és a hasított pajzs kombinációja. A pecsétmező felső, vágott része világoskék színű, benne három nyolcágú sárga színű csillag, amelyek sárga vízszintes vonallal vannak összekötve. A csillagok a településen együtt élő nemzetiséget, a magyart, a németet és a szerbet jelképezik. A pajzsmező alsó, vágott része sötétzöld színű, a területet jelképezi, a földet, a mezőgazdasági termelést. A pajzsmező közepe hasított, mindkét oldalának színe piros. Bal oldalon háromszálú búzakéve, mellette zöld levelű, bordó termésű szőlőfürt mutatja, hogy Lippóra mindig jellemző volt a mezőgazdaság. A búza a család kenyerét, a reménységet is jelenti. A búzakéve felett szintén a helyi földművelésre utaló ezüstszínű lebegő ekevas címertanban stilizált változata. Az ekevas felett három, sárga színű rózsa. A rózsa a falu 1816-os pecsétjében látható. A pecsétmező jobb oldalán a harc, a vitézség jelképei, a szürke színű bástya, amelynek tetején zöld vitézi ruhában, piros sapkában nemesi vitéz áll, bal kezében ezüstszínű kard, jobb kezében kék-sárga színű zászló. A magyar középkorra jellemző volt, hogy a nemes a vérével, a harctéren adózott, saját költségén csapatot állított, maga is harcolt saját zászlója alatt. A motívum a nemesi rangú, vitéz Lippói családra utal. Bástya és vitéz felett vallási jelképek. Bal oldalt a római katolikusokra jellemző, egyszerű stilizált kereszt utal a településen élő római katolikusokra, mellette a községben élő szerbekre utaló görögkeleti, másképpen pravoszláv vallásra jellemző kereszt.