Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Lajosmizse város címere
Nagyítsa ki a képet!

Lajosmizse város

(Bács-Kiskun megye)

A város címere álló, csücskös talpú pajzs, kék mezejének zöld hármashalmán két, ágaskodva szembeforduló, fegyverzett aranyoroszlán lép egymás felé - bundájuk fekete tincsekkel ékes, farkuk levél formájú bojtban végződik - és fekete függesztőszíjánál tartják a tölcsérével balra mutató ezüst jász-kürtöt, a pajzsfő jobb és bal oldalán egy-egy nyolcágú ezüstcsillag lebeg.

A pajzson vörös bélésű, enyhén jobbra forduló rácsos ezüst tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon arany medállal. Az ötágú (három levél között két gyöngy) nyitott, leveles, arany sisakkoronából a címerkép bal oldali, jobbra forduló oroszlánja növekszik, jobb mancsában tartja az említett jász-kürtöt.

A foszlányok (mindkét oldalon) kék és ezüstmázúak.

A pajzs kék alapszíne az idő- és térbeli végtelenséget hivatott kifejezni.

A kék egyben a transzcendencia színe is, jelzi, hogy a középkori Mizse településnek már volt kőtemploma, ferences barátok is munkálkodtak a nyakas kunok megtérítésén. A zöld szín a hajdani ligetes legelőket idézi, amelyeken mind a honfoglalás korában, mind a kun és török időkben nagyállattartás, elsősorban szarvasmarha- és juhtenyésztés volt a domináns, de le nem becsülhető a ménesek száma sem. A két harcias oroszlán felidézi, hogy hajdan a város két településből állott. A török adóösszeírók még Mizsét és Lajost is lakott helyekként szerepeltetik, s csak 1596-ban pusztul el végleg.

Az oroszlánok által tartott jászkürt már a 16. században megjelenik pecséteken, mint a jászkunok szimbóluma, sőt kapcsolatba hozták Lehel vezér híres mondájával is, amit két tényezőre építettek, ti. arra, hogy a kürt valóban 9-10. századi alkotás, ugyanakkor éle csorba, ami a "császár" agyoncsapásakor keletkezett sérülésnek tekinthető. A kürt jelkép, amely a lakosság etnikai összetartozásának, függetlenségének és szabadságvágyának kifejezője.

A két csillag a két nagy hitközséget, a római katolikust és a reformátust emeli ki. Megint csak az egykori vitézséggel és a hagyományokkal függhet össze, hogy katolikus temploma a szentéletű lovagkirály, a 7. és 8. kereszteshad vezére, IX. (Szent) Lajos (1214-1270) pártfogásába ajánltatott. Lajosmizse a mai nevét 1902-ben nyerte el, 1970-ben visszakapta nagyközségi rangját, 1993-ban pedig várossá avatta a köztársasági elnök.

A címer sisakja az elmúlt ezredév, különösen a két világháború hősi halottaira és áldozataira emlékeztető memento, a korona pedig az önállóság, a helyi autonómia, önkormányzatiság beszédes érzékeltetője.