Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kunhegyes város címere
Nagyítsa ki a képet!

Kunhegyes város

(Jász-Nagykun-Szolnok megye)

Kunhegyes régi település Jász-Nagykun-Szolnok megyében, a Tisza bal partja közelében, a Kokot-ér partján. A terepalakzatok, az itt élő etnikumok és az életmód meghatározó motívumokat szolgáltattak címerük megalkotásában.

Kunhegyes címere aranyos szegélyű csücskös talpú pajzs, amely a pajzsderék és -talp találkozásában csúcsosított. A pajzs kék mezejében zöld hármashalmon vörössel fegyverzett ezüst kecskebak ágaskodik, lép és néz jobbra. A pajzson háromágú, két gyönggyel ékesített arany leveleskorona helyezkedik el, abroncsán öt, leveleiben egy-egy rubinkővel. A korona felett ékítményként - a pajzsképet ismételve - növekvőben lévő, jobbra forduló fegyverzett ezüst kecskebak emelkedik ki. A foszlányok jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany színűek. (megjegyzendő, hogy egy 1880-as címerleírás szerint a foszlány jobbról kék és arany, balról vörös és ezüst!)

A város címere beszélő címer (tessera loquens), arra az időre utal, amikor itt a tatárjárást követően juh- és kecske tenyésztésével foglalkozó kunok és jászok települtek le. Ekkor Kakat (Kokoth) névvel illetik, melyet 1299-ből okleveles adat is bizonyít. Bár filológus körökben óva intenek e név török v. iráni eredeztetésétől és a szláv kakat (=kakas) szóból vezetik le azt, egy 1420-ból származó adat alapján, amely "Kokat, azaz más néven Hegyesegyház"-ról (Kokath alio nomine Hegeseghaz) beszél, nem zárható ki, hogy ez esetben a jász-kun ko (vagy írásképben lehet Cho is) kicsinyítővel ellátott változatáról (halom) van szó, vagy a "por, homok" jelentésű qoq szóval való összetételéről (homokhegy), vagyis a jász-kun elnevezést később egyszerűen magyarra fordították. A település eredeti nevét már csupán a Kokot-ér őrizte meg.

Hatalmaskodás színtere 1299-ben, első birtokosa (Dózsa nádor) 1311-ből ismert, ezt követően épülhetett temploma (1325-ben már áll), a török időkben a szolnoki, majd a balaszentmiklósi nahije adózója, kuruc és labanc hadak dúlják. Református közössége 1766-ban emeli templomát, mezővárosi, majd rendezett tanácsú városi, végül városi rangra emelkedett. Ezt a feltörekvést szimbolizálja a fegyverzett, ágaskodó kecskebak (a terület egykor legexponáltabb tenyészállata).

E jelkép szolgálja a szülőföldhöz kötődést, az egészséges lokálpatriotizmust és a város felvirágoztatására tett erőfeszítéseket.