Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kunbaja község címere
Nagyítsa ki a képet!

Kunbaja község

(Bács-Kiskun megye)

Kunbaja címere: csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, kék mezejében két, részben takarásban levő bíborszínű márványoszlop között (melyekre jobbról balra, ill. balról jobbra zöld indájú, négy-négy zöld levéllel és négy-négy aranyló fürttel szőlővesszők futnak fel) ötágú (3 levél, 2 gyöngy) rubinnal és zafírral díszített, bíborbélésű, nyitott aranykorona lebeg, melyet (aranymarkolatával a pajzstalpban) kétélű egyenes kardpenge döf át.

A pajzson szembenéző, vörös bélésű, aranypántos sisak helyezkedik el, pereme ezüst, nyakában aranymedalion lóg, színe természetes. A sisakon a címerképet megismétlő korona van. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

A település e jelképe beszélő címer (tessera loquens), ugyanis ősi, megtartó jellemzőit fejezi ki szimbólumaiban. A kard az avarok vitézségét és a szabad királyi harcosok, a kunok emlékét idézi, a korona a szent királyokra utal, akik már számon tartották a községet. A két bíboroszlop a hitet és a honhoz való hűséget, a márvány a kitartást jelképezi a bőségesen termő szőlőtőkékkel együtt.

Egy-egy címer motívumai, a történeti anyaga nemcsak egy meghatározott eseményre, szituációra vagy korszakra vonatkoztatható, hanem többféle értelmezést is lehetővé tesz. Ebben a címerben az oszlopok a már említettek mellett kifejezhetik azt is, hogy a nemzet tartóoszlopai - akik visszavezethetők egészen Szent Istvánig -, a honfiak és a betelepülők (hospesek), az idegenek voltak, akik a nemzet testévé, a magyar etnogenezis részévé váltak. Jelen esetben a német etnikumra utalhat az egyik tartópillér, mint a kunbajai nemzetfenntartó elemek egyik összetevője. A szőlő mint motívum utalhat a föld termékenységére, a földművelésre, amiből a közösség nagy része él-élt; de utalhat arra is, hogy azt a szőlőkultúrát, amely ma jellemző, a betelepülő németek honosították meg.

A pajzsra helyezett sisak a hősökre emlékeztet, akik - különösen az I. és a II. világháborúban - e vidék lakosaiként életüket adták a hazáért, szeretteikért. Ugyanúgy emléket állít a településről és az országból jogtalanul kitelepített családoknak is. A reá helyezett korona a település autonómiáját hivatott kifejezni.