Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kunágota község címere
Nagyítsa ki a képet!

Kunágota község

(Békés megye)

Kunágota község címere feketével keretezett úgynevezett csücskös talpú pajzs. Pajzsmező kék színű. Kék szín: a végtelenség színe, valamint Békés megyéhez való tartozást is jelenti. Felső részén ezüst színű korona.

A kék pajzsmezőben aranyló dohánylevél jobbról balra átszúrva, ezüst színű dohánytűvel, mely hegyével balra, fokával jobbra mutat. A pajzsmező egész területét elfoglalja.

A dohánylevél a község első pecsétje (1844.) alapján készült, mely a település kertészségi múltjára utal, a dohánykertészség örök emlékét őrzi.

A pajzsfőn ezüst színű ötágú korona helyezkedik el, mely a régi kincstári birtokra emlékeztet.

Kunágota Békés megye déli részén helyezkedik el. Határ települései Medgyesegyháza, Almáskamarás, Dombiratos, Magyardombegyháza, Mezőkovácsháza és Magyarbánhegyes.

Az e században feltárt bronzkori, avar kori, honfoglalás-korabeli sírok, leletek alapján tudjuk, hogy a település területe régtől fogva lakott hely. A község nevével először egy 1463-as oklevélben találkozunk. A törökök 1596-ban teljesen elpusztították a falut, majd kiűzésük után Kunágota a Kincstár állományába került.

A község újratelepítésére az 1843-ban megkötött szerződések alapján 1844 tavaszán kerül sor. Az 1870-es évekig 163 dohánykertész család települ le a községben.

A község népessége és területe az újratelepítéstől fokozatosan növekedett és terjedt. Az akkor Csanád megyéhez tartozó település lakossága 1869 és 1930 között megháromszorozódott. Ezután azonban részben a gazdasági válság, részben a háború következtében jelentősen csökkent a lakosság száma, 1998-ra 3242 főre esett vissza.

A település belterülete 458 ha. A település szerkezetére a mérnöki kialakítású derékszögű utca- és telekrendszer jellemző. A község kb. 6 km-re fekszik a legközelebbi vasútállomástól, ami Mezőhegyes és Békéscsaba irányába biztosít kapcsolatot. A belterületi úthálózat kiépítettsége javuló, jelenleg mintegy 65-70%-os. Ennek bővítésére az önkormányzat és a lakosság között jó együttműködés alakult ki.

A közel kétszáz embernek munkát biztosító, átalakult Bercsényi Mezőgazdasági Értékesítő és Szolgáltató Szövetkezet a helyiek egyik fő foglalkoztatója. A szövetkezet a növénytermesztés mellett sertéshízlalással is foglalkozik, egyik beszállítója a szegedi Pick szalámi gyárnak.

A település iparát a helyi baromfifeldolgozó üzem képviseli, mely több év óta magánkézben működik.

A helyi önkormányzat intézményein keresztül biztosítja a település lakosságának alapellátását. A községben két óvoda, általános iskola, napközis konyha, művelődési ház szolgálja a gyermekek nevelését, oktatását.

Az egészségügyi ellátást két háziorvosi rendelőben, a fogorvosi rendelőben, a helyi fizikoterápiás rendelésen és az egészségházban szakorvosok és szakalkalmazottak biztosítják. Egy jól ellátott gyógyszertár is működik a településen. Az idősek házi gondozása mellett 1996 óta működik a településen az idősek klubja, 1999 óta gyermekjóléti szolgálat is.

Az elmúlt években jelentős fejlődés tapasztalható a település infrastruktúrájának kiépítésében. A korábban megépült vízvezeték rendszer mellett megvalósult a belterület teljes körű gázellátása, több szilárd burkolatú út épült. Az önkormányzat saját forrásból és pályázaton nyert pénzekből megépítette a szilárd hulladéklerakót, mely 1997 óta üzemel, rendszeres szemétszállítással.

Szinte minden második házban van telefon, mely 1997 óta a távhívásos rendszerhez kapcsolódik. A település legújabb tervei szerint 1998-ban megindulhatott a szennyvízhálózat kiépítése Almáskamarással és Nagykamarással közös beruházás keretében. A beruházás I. ütemének megvalósulásával 2000-től üzemelhet a Kunágotán épült szennyvíztisztító telep, melyhez a csatornahálózat mindhárom településen kiépül.

A település régi, szépen rendben tartott középületei közül említésre méltóak: a templomok (római katolikus, református), a művelődési ház, az iskola, a községháza épületei. A temetőben találhatók az önkormányzat által állított I. és II: világháborús emlékművek. Itt nyugszik Bereczki Máté, az 1895. december 9-én Kunágotán elhunyt tekintélyes pomológus. A település híres szülöttei: Ronyecz Mária és Molnár Piroska színművésznők, Pócsik Dénes olimpiai válogatott vízilabdázó, Szokolay Sándor zeneszerző. Móra Ferenc is megfordult a faluban, melyről említést tesz a "Mit találtam a cirokföldön...." című elbeszélésben.

Hagyományosan augusztus hónapban kerülnek megrendezésre a Kunágotai Lovasnapok, mely rendezvény az évek során a megye határain túl is ismerté vált. A kétnapos ünnepen lovas versenyek, fogathajtás, bemutatók szórakoztatják az érdeklődőket.

Hagyományos rendezvénye a településnek a katolikus templom védőszentje tiszteletére rendezett Imre naphoz kötődő búcsú is, melyre a környékbeli falvakból sokan idezarándokolnak.

Az önkormányzat 1994. március 15-én, a község újratelepítésének 150. évfordulója tiszteletére fogadta el a község zászlójáról és címeréről szóló rendeletét.

E-mail: kgota@mail.datanet.hu