Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kozármisleny község címere
Nagyítsa ki a képet!

Kozármisleny község

(Baranya megye)

A címer álló, csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melyet a pajzsfőből kiinduló, jobbra és balra haladó, két diagonális ív három mezőre oszt.

A jobb felső kék mezőben Krisztus ikonszerű alakját látjuk növekvőben és szembefordulva, arca természetes színű, haja sötét, fejét bíborkeresztes arany glória övezi, ruhája bíbor, jobb kezében zöld könyvet tart, amelynek borítóján az 'alfa' és az 'omega' betűk látszanak. A bal felső, kék mezőben ezüstszínű, jobbról tornyos, balról bástyás vár foglal helyet, az előterében lévő akadályok bíborszínűek, a sáncárok vize kék. A sátor fekete mezőjében zöld halomból növekvő arany napkorong emelkedik ki, előtte jobbra vágtató, fekete paripáról hátrafelé nyilazó, reflexíjas nomád harcos látszik zöld kaftánban, vörös süvegben és nadrágban, oldalán ezüstkarddal.

A pajzson természetes színű, enyhén jobbra forduló, zárt harci sisak van, nyakrészén aranyláncon medalion, a sisakon háromágú, két gyönggyel ékesített aranykorona helyezkedik el.

A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst színűek.

Kozármisleny címere az ún. beszélő címerek (tesserae loquentes) kategóriájába tartozik. Kozár igen nagy valószínűséggel a honfoglalókkal érkezett kazár-kabar etnikum megtelepedését jelzi, ezért került a címerképek közé a kalandozó magyar harcosok stílusában lováról hátrafelé nyilazó vitéz. Mögötte a napkorong (amely heraldikailag szándékoltan nem szabályos) arra az arany napkorongra emlékeztet, amelyet (Ibn Ruszta szerint) a kazár kagán előtt vittek, ha kilovagolt, s amelyen a sugarakat rovátkolással jelezték. A jobb felső mező címerképe Mislenyt idézi, e település neve ugyanis délszláv eredetű, s Krisztusra, a "Gondviselőre" utal. Mivel Misleny (Mislen alakban) először a tatárjárás után jelenik meg a forrásokban (1266), később pedig nem egyházas hely (ellentétben Kozárral, amelynek plébánosát és pápai tizedét említik már 1335-ben), valószínű, hogy temploma, amelynek patrónusa maga a "Gondviselő" lehetett, a tatárjárás idején pusztult el. A bal felső mezőben lévő stilizált várábrázolás egyrészt arra a hagyományra épül, hogy ezen a területen a török időkben valamiféle erősség (refugium), palánkvár lehetett.