Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Klárafalva község címere
Nagyítsa ki a képet!

Klárafalva község

(Csongrád megye)

A település címere álló háromszögpajzs, melyet pajzsderékon arany-kék-arany habos pólyák osztanak két pajzsfélre. A felső vörös mezőben jobbra vágtázó aranyparipa, rajta aranyos tegzű aranyvitéz, előre feszített íján villásvégű nyílvesszővel látszik.

Az alsó, kék mezőben aranyló téglafal fölé emelkedik egy fekete-ezüst ruházatú szembeforduló, enyhén balra néző szerzetesnő, derekán aranyos kötél, feje körül aranyglória, jobbjában hosszú szárú ezüstkeresztet, baljában ezüstös szirmú zöld liliomot tart.

A pajzson ötágú (három lomb, két gyöngy), nyitott, zafírral, smaragddal és rubinnal ékesített, arany leveleskorona helyezkedik el.

A foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Klárafalva e jelképe beszélő címer (tessera loquens): felhívja a figyelmet arra, hogy vízjárta, dúsfüvű ártéri területe már a népvándorlások korában a nagyállattartó népek kedvelt szálláshelye volt. Egyedülálló régészeti lelete a címerbe foglalt vágtázó lovas, amely egy avar nagyszíjvéget díszített, s vadászjelenete is helyi eseményt örökíthetett meg, hiszen a villás hegyű nyílvesszőt gázlómadarak vadászatára használták.

A pajzsderék arany-kék-arany habos pólyái több jelentést is hordoznak. Szimbolizálják azt, hogy a település a Maros partján fekszik, magas vízállás idején ketté is osztotta a falut. Utalnak ugyanakkor arra, hogy a Marosból egykor aranyat is mostak, illetve, hogy az itt kitermelt homokot a múlt század végi nagyszabású szegedi építkezések idején "aranyhomoknak" is nevezték. Ám arra is emlékeztetnek, hogy Klárafalva templomos hely volt már a 15. században, de a történelem viharai (különösen a 15 éves háború) elnéptelenítették, s csak a 18. században települt újra. Az aranymáz az itt termelt dohány érett leveleinek és a hagyma burokpikkelyeinek aranyló színét idézi. Végezetül: a település patrónájának és névadójának hosszú "aranyhaja" volt, amelyeket Szent Ferenc vágott le a szerzetbelépésekor.

Az alsó, kék mezőben Szent Klára alakja látható már szerzetesi ruhában, jobbjában a hit jelképével, baljában a szüzesség attribútumával, amint egy téglafal fölé magasodik. Ez a címerkép felidézi egyik jelentős csodáját: amikor puszta megjelenésével elűzte kolostora falairól és falai alól II. Frigyes császár szaracén zsoldosait. E kép egyben emléket állít a település első ismert pecsétlenyomatának is.

A korona a település autonómiájának és méltóságának jelképe. A foszlányok - ismételve a címerpajzs színeit - a terület dúsan termő voltát, s lakosainak szorgos munkáját szimbolizálják.