Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kisnamény község címere
Nagyítsa ki a képet!

Kisnamény község

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Álló, háromszögű a pajzs, kék mezejében zöld talajon álló, aranytetőzetű ezüst templomépület. A templom felett, a toronytól balra lebegő helyzetű, szárukon keresztbetett két arany tölgyfaág két-két levéllel és egy-egy makkterméssel. Az ágak között szárán összefogott három arany búzakalász. A címerpajzs alatt lebegő, hármas tagolású íves aranyszalagon feketével a nagybetűs településnév: KISNAMÉNY.

A címerképek megfogalmazásához a település jellemzői és a szfragisztikai (pecséttani) hagyományok adtak támpontot.

A régi pecsétképeken a búzával és tölggyel találkozhatunk. Mindhárom címerterven szerepelnek ezek a motívumok, ezzel a pecséthagyományok továbbörökítése biztosított a legrangosabb jelképben, a címerben.

A kalász - a mag általánosabb jelentésköréhez kapcsolódva - elsődlegesen a termékenységre utal. Mivel az elhaló növény elhullott magjai újrasarjadnak, az újjászületésnek is jelképe. A kalász a természet körforgását idézi: a földből a Nap ereje és a víz által kibontakozó életerőt, a földbehullást és megsemmisülést. Már a korai kultúrák szimbólumrendszerében is ebben az értelemben szerepelt: ezért van, hogy az aratóistenségek, anyaistennők mellett a meghaló és újjászülető istenségeknek is attribútuma. Mint alapvető táplálék, létfeltétel, az életnek, a bőségnek, Isten jelenlétének is kifejezője. A Bibliában a földműves Káin áldozati ajándéka. A Zsoltárok könyvében a messiási ország bőségére és Isten áldására utal a következő sor: "Gabona árassza el a földet a hegyek csúcsáig". Az Újtestamentumban Jézus példázatában is szerepel: az elvetett, elpusztult gabonamag, amely majd új, termékeny életre kel, Isten országa. A búza és konkoly példázatában a gabonamag azokat a híveket jelenti, akik az utolsó ítélet során kiválasztatnak. Pál apostol a feltámadást példázza vele. A tipológiai szimbolizmus értelmezésében az Istennek szánt szent áldozat, az úgynevezett "első kéve" Jézus. János evangéliumában is találkozunk a búzával: "Ha a búzaszem nem hull a földbe, és nem hal el, egy mag marad, de ha elhull, sok termést hoz". Mária jelképeként a középkori Mária-kultusz idején terjedt el a kalász, ugyanis a Szűzanyát magok nélkül termést hozó búzamezőnek tekintették. Az egymáshoz simuló búzakalászok az összhangot, az egymásrautaltságot, az egyetértést, a közösség egységét is szimbolizálják.

A tölgyet a legrangosabb címernövényként tartja számon a heraldika, ami jelentős szimbólumértékével magyarázható. Romolhatatlannak vélt kemény fája révén válhatott a nagyság, a rendíthetetlen erő, a kitartás és a halhatatlanság jelképévé. Már az antikvitásban is a főistenség fája. Termetes növése, erős gyökérzete miatt a férfiasságnak is szimbóluma. Az ókori Rómában rangjelző, hatalmi jelkép: a "tölgylombos polgárkoszorú" a római polgároknak jár. Kitüntetésként aranyból készült tölgykoszorúval illették annak a fejét, akik római polgárok életét mentették meg. A keltáknál a tölgy világfa, mely az eget köti össze a földdel. Mivel gyakran éri villámcsapás, a germánoknál Thor viharisten fája lett. A néphit gyógyító erőt tulajdonított a tölgy levelének, parazsának és hamujának. Az Ószövetségben az erő kifejezője. A kereszténységben az erős, szilárd hitet jelenti. A hagyomány szerint Krisztus keresztje is tölgyfából készült. A heraldikában a fentieken kívül a hősiességnek, bátorságnak, a bajtársiasságnak és az erkölcsi tartásnak is szimbóluma a tölgy.

A vallásos lakosságot jelképezik a címerterveken a reformátusok nyolcágú csillaga, valamint a 2. sz. terven a település templomának stilizált képe.

A heraldikai mázak - fémek és színek jelentései:

Arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség.

Ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, őszinteség, szemérmesség.

Kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom.

Zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, remény, örökkévalóság.