Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Kardos község címere
Nagyítsa ki a képet!

Kardos község

(Békés megye)

Címere álló, négyelt reneszánsz tárcsapajzs. Első (jobb felső) vörös mezejében ágaskodó fegyverzett aranyoroszlán lép jobbra, jobb mancsában ezüstpengéjű szablyát emel feje fölé, a balban ugyancsak ezüstpengéjű pallost tart maga előtt.

Második mezejében zöld hármashalom középső halmában ugyancsak ezüstpengéjű és aranyos markolatú kard van döfve, a két szélső halmon pedig három-három aranykalászba szökkent búzaszál látszik, felettük, jobb oldalon aranyos, tizenhat sugarú napkorong, balon ezüst, telő holdsarló ragyog. A harmadik mező zölddel és ezüsttel háromszor vágott, a negyedik ezüsttel és kékkel háromszor vágott.

A pajzs felső élén aranyperemű és rostélyú tornasisak nyugszik, nyakában aranyszalagon arany foglalatban kék zafír. A sisakon ötágú (három levél között két gyöngy), nyitott arany leveleskorona van, melyből jobbra forduló, ágaskodó fekete ló növekszik.

A foszlányok: jobbról kék és ezüst, balról vörös és arany.

A szálfegyvereket tartó oroszlán utal a helység nevére, továbbá arra, hogy e vidék Hunyadi-birtok volt, s a török történetírók többször említik Jánost "oroszlán bátorságú hősnek". Az a hagyomány is tartja magát, hogy a török időkben katona-birtok volt, amelynek alakja jatagánra emlékeztetett, ezért kapta volna nevét. Valószínűbb azonban, hogy nem a birtok alakja volt a meghatározó, hanem az, hogy e hűbérbirtok csupán egy vitéz eltartására szolgáló egység volt, amelyet kilidzsnek neveztek, ami magyarul kardot jelent.

A hármashalom utal arra, hogy a lakosság Felvidékről települt át, ugyanakkor felidézi a helyi kun-halmok képét és a termőföld kiváló minőségét is. A halomba szúrt kard a hajdan e vidéket is megszálló szkíták kard-kultuszának állít emléket, ugyanakkor kifejezi a lakosság harcos ragaszkodását szülőföldjéhez és önállóságához.

A telt búzakalászok és a sisakdíszben szereplő ló a megélhetés legfontosabb forrására, a mezőgazdaságra mutat. A kardot (mint egy világfát) jobbról és balról közrefogó Nap és Hold az ősi hiedelemvilágot idézik, a kék mező pedig az evangélikus vallást jelzi.

A sisak emléket állít azoknak, akik a közösség elődei közül harcokban estek el, a korona pedig a település autonómiáját jelzi. A zölddel és ezüsttel vágott pajzsmező a Békés megyei elhelyezkedést hivatott megjeleníteni, az ezüsttel és kékkel vágott pedig (ide számítva a bal oldali foszlány vörös színét is) a szlovákságot fejezi ki.

A növényi ornamentikába átcsapó dús foszlányok a termőföld gazdagságát és a rajta munkálkodók szorgalmát szimbolizálják.