Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Hevesvezekény község címere
Nagyítsa ki a képet!

Hevesvezekény község

(Zala megye)

A címer álló, csücskös talpú tárcsapajzs, négy részre osztott. A felső mezőben templommotívum, az alsó mezőben hullámos pólya, alatta a jobb oldali mezőben ekevas, a bal oldali mezőben csoroszlya. A pólya vonaláig felnyúló ékben két búzakalász. A pajzs fölött szalagdísz, benne évszám: "1234". A felső kék színű mezőben az osztó vonalon álló ezüstszínű templommotívum van. A templom építését 1796-ban fejezték be. Jellege szerint középtornyos, egyszerű falusi templom, inkább kápolna. A szimbólum kifejezi a község lakosságának vallási elhivatottságát. A pajzs alsó, zöld színű mezejében ezüstszínű hullámos pólya van, amely utal a terület vizeinek elvezetését szolgáló Hanyi-érre.

A pólya alatt jobb oldalt zöld színű mezőben jobb haránt irányú, csúcsával felfelé mutató, aranyszínű, lebegő ekevas látható. A bal oldalon zöld színű mezőben bal haránt irányú, csúcsával felfelé mutató, aranyszínű, lebegő csoroszlya található. Az ekevas és a csoroszlya szimbolizálják az itt élő emberek őstermelői tevékenységét. A pajzstalptól a pólya vonaláig fölnyúló vörös színű ékben két aranyszínű, lebegő búzakalász. A motívum utal a területen évszázadok óta elsődlegesen termesztett, kenyeret adó kultúrnövényre. A pajzs fölött aranyszínű, zöld szegélyű, lebegő, stilizált szalag, benne vörös színű évszám: "1234". Az évszám utal a település első okleveles említésére.

Hévíz város

Hévíz város címere kerek talpú, kékkel és ezüsttel vágott pajzs, kék mezőben jobbra forduló, előre lépő, vörös nyelvet öltő, mellső jobb mancsában kardot tartó kiterjesztett szárnyú, bojtos farkú arany griffmadár. A címer alsó mezőjében zöld levelű, kinyílt piros tavirózsa.

A világ legnagyobb területű meleg vizű tava a Hévízi-tó, a geológusok szerint 20 000 éve tört fel mai helyén. A fejlett fürdőkultúrával rendelkező rómaiak valószínűleg már fürödtek a gyógyító meleg vízben, amit közvetve bizonyítanak a tó közelében talált Jupiter-oltárkövek, római kori épületmaradványok. A tó gyógyító erejéről, csodatevő hatásáról sok legenda él ma is. A város címerében található griffmadár is a tó csodatevő hatására utal. A XVIII. századtól, a II. világháború végéig a Festeticsek tulajdona volt a tó. A Festetics család állíttatta a tófürdő főbejárata elé - valószínűleg az 1900-as évek elején - azt a két kőből készült kerubot (oroszlán testű, griffmadár fejű állat), mely a Festetics-címert tartja. A kerubok az ókori sémi népek mitológiájában magasabb rendű élőlények voltak, akik az isteneket szolgálták. A kapuk előtt álltak, és a gonosz szellemeket tartották onnan távol. A kerubok képmását a királyi paloták előtt vagy a templomok bejáratánál szokták kőbe vésni, szobrukat felállítani. Valószínűleg ennek a hagyománynak a tisztelete, felélesztése volt a Festeticsek célja, amikor a szobrokat a tó bejárata elé állították Erre a szimbólumra utal Hévíz 1992-ben megalkotott címerének felső része.

A címer alsó részében található egy vörös tavirózsa (Nymphaea rubra var. longiflora), Hévíz legközismertebb szimbóluma. A vörös tavirózsát 1898-ban Lovassy Sándor, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára telepítette a Hévízi-tó vizébe. A Bengáliában őshonos tavirózsák azóta kedves és kedvelt színfoltjai, szinte szimbóluma Hévíznek és a Hévízi-tónak.