Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Hejőkürt község címere
Nagyítsa ki a képet!

Hejőkürt község

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Álló, csücskös talpú a pajzs, fenti része vörös színű, a pajzstalp alsó része zöld színű. A pajzs vörös mezejében egy barna, balra ugrató ló ezüstlovasával. A lovas kezében ezüst, ívelt kard, a bal kezében gyeplő és kék színű kétcsücskös zászló látható. A pajzsfőn a lovas fölött jobbról arany, emberarcú nap, középen két ezüst, hatágú csillag és balról egy ezüst, fogyó hold. A pajzson zöld püspöki kalap zsinórzattal, jobbról és balról hat-hat vörös színű bojt csüng róla. A pajzs alatt egy szalag, rajta felirat: HEJŐKÜRT.

Fő alakja: egy bal irányba elmozduló, ugró, katona a lovával. A lovas bal kezében a lovat irányító kantár és egy rövid rúdon lengő kétcsúcsos végű zászló. A lovas előre mutató jobb kezében kardot tart. Egész alakos a ló, dinamikát sugall a szemlélőnek: a nyaka erőtől feszül, mellső két lába meghajlított állapota célirányos, farka állása is az ugrás nagyságát feltételezi.

A magyar címerekben gyakori címerkép: a nap, a csillag és a hold, gazdagítja a pecsétet. Gyakori a természet világából vett az ugró lovas (mint szerves természeti lény), a szervezetlen természeti alakzatok (földrajzi képződmény, égitest kategória), a csillag, a nap, a hold, az ember alkotta tárgyakról: fegyverről, zászlóról. Emberarcú a nap, gyermekrajzokhoz hasonlóan szeme, orra, és szája van. A lovas feje fölött, a pajzs felső részén látható egy hold, mely szintén emberarcú változatban szerepel a címerben. Nem teljes a hold, hanem szarvaival a pajzs bal oldala felé fordul, így fogyó holdnak nevezzük. Van szeme, orra és szája. Színe: ezüst. A pajzs felső részén található két csillag, melynek ábrázolása megegyezik az általános ábrázolási formával: ezüst és hatágú. A megjelenítés fő eleme, része a pajzs. A csücskös talpú pajzs a magyar címertanban a 19. század utolsó harmadában vált népszerűvé. Hejőkürt újra benépesülése erre az időre tehető. Ez a pajzsforma tehát az úgynevezett „újraéledést” kívánja jelképezni. A vörös szín a küzdelmet, a mindennapi élet nehézségeit, a munkába vetett hitet szimbolizálja.

A pajzstalpat kettészeli egy erős egyenes vonal. Ez az erős vonal lehet a jövőbe vetett szilárd hit. A talp legalsó részének színe zöld, mely a Borsodi ártér, a Tisza közelsége, a mezőgazdasági tevékenység jelképe is lehet. A pajzs alatt egy szalag lebeg Hejőkürt felirattal, alapja fehér, a betű fekete. A kutatások eredményeként ismeretes, hogy Hejőkürt település az Egri Püspökség birtoka volt. Az illetékes hivatal, az illetékes képviselő-testület döntésére vár, hogy ez a történelmi tény legyen-e ábrázolva címerképpen. Az egyházi hovatartozás ábrázolása: a püspökök által használt alacsony, széles, egyenesen álló, nagy karimájú a kalap, két oldaláról a karimán zsinórzat vonul keresztül, melyek összebogozva, bojtokban végződnek. Színe zöld, hat-hat bojttal, melyek vörösek. A bojtok a címerpajzs bal és jobb oldalán takaróként csüngnek, lebegnek.