Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Hajdúböszörmény város címere
Nagyítsa ki a képet!

Hajdúböszörmény város

(Hajdú-Bihar megye)

A város a legnagyobb hajdútelepülés, címerképe gyakorlatilag azonos a hajdúk közös címerével; átvette a korponai kiváltságlevél címerképét azzal a különbséggel, hogy a két pajzstartó alakot (Sámsont és Herkulest) elhagyta.

Égszínkék alapú, tojásdad pajzson farkát a nyakára tekerő sárkány-kígyó látható, hasán vörös kereszttel. Ez a motívum - az adománylevél szavai szerint - Bocskai és a hajdúk szövetségére utal, a sárkánykígyót a fejedelem ugyanis saját nemzetségi címeréből ajándékozta a hajdúvitézeknek, s végső fokon a Báthory-címer motívumára vezethető vissza.

A pajzs belsejében páncélozott, ezüstszínű jobb kar látható, amely magyar típusú szablyát tart. Felette elsülni látszó pisztoly, heraldikailag jobb oldalon lobogó, füsttel vegyített láng, balra pedig emberarcú nap, amely az oklevél szavai szerint éppen felkelni látszik. A pajzs fölött vitézi nyílt sisak, felette rangjelző nemesi korona, amelyből derékból növekvően ábrázolt hajdúvitéz emelkedik ki, jobb kezében szablyát, bal kezében tőrt tartva, fején babérkoszorúval.

Az adománylevél világosan megmagyarázza e jelképek értelmét, amely világos utalás Bocskai és a hajdúk első közösen vívott győztes ütközetére, az álmosdi csatára (1604. okt. 15.), amely meghatározó módon befolyásolta a szabadságharc további kimenetelét.

A katonai erények hangsúlyozása mellett a lobogó láng és a nap a hajnalban véget érő ütközetre utal, amelyet Bocskai katonái a hajdúles mesteri alkalmazásával és a német tábor felgyújtásával fejeztek be.

A címert a város egészen 1944-ig hivatalosan is használta pecsétnyomóin, s bár az 1970-es években azt felelőtlen módon megváltoztatták, újabban hivatalosan is visszaállították jogaiba. A címer legrégibb, színesen megfestett ábrázolása 1793-ból való, s eredetileg a Bocskai téri református templom kazettás mennyezetét díszítette, ma pedig a templom falán található. Ugyancsak 18. századi az a nagyméretű festett címer is, amely a Hajdúsági Múzeum tulajdona.