Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Gyenesdiás nagyközség címere
Nagyítsa ki a képet!

Gyenesdiás nagyközség

(Zala megye)

Címere: álló, kerek talpú pajzs. A vörös pajzsfőt sátorosan osztja a kék pajzsmező, melyben (felső vágásában háromszor ívelt) zöld alsó pólya helyezkedik el. Mindkét vörös mezőben egy-egy arany rózsás kereszt lebeg. A kék pajzsmezőben pedig, a pólya felett, két hatágú ezüstcsillag között aranyló, leveles szőlőfürt lebeg. A pajzstalp közepében, benyúlva a pólya felső ívéig, háromágú, aranyszigony növekszik. A pajzsot jobbról aranyló ermésű tölgyfalomb, balról aranyvirágú viruló mandulaág övezi.

A címer jelképrendszere az alábbiak szerint foglalható össze.

Az élet vörös színében a két arany rózsás kereszt az egykori - a római kortól adatolható - és a mai eleven hitéletre mutat. A két kereszt egyben jelképezi az egykor két települést ( és templomait), Gyenest és Diást, melyek 1840-ben történt egyesítésével jött létre Gyenesdiás.

A zöld, felső vágásában háromszor ívelt pólya utal e jellegzetes balatonfelvidéki terület domborzati viszonyaira, az egyes halmok felidézik Gyenesdiás település-elődeit (Falud, Gyenes és Diás falvakat), de közvetve - a magyar címer egy elemének, a hármashalomnak beemelésével - kifejezi a lakosság identitástudatát, nemzeti érzületét is.

Az aranyló szőlőfürt megjeleníti a neves - kétezer évre visszanyúló szőlőkultúrát, idézi a hajdani hegyközségi életet csakúgy, mint a borászat mai eredményeit.

A csillagok, a magyar néphit szerint, felhívják a figyelmet a neves ősökre ("akiknek csillaga van"). Gondolhatunk akár a 660 körül itt elhantolt avar vezérre, akár az egykori birtokos Gersei Pető család tagjaira, akik vagy fél századig a vármegye (akkor Zala) főispánjai voltak, akár a Festetics grófokra, akik közül három is (Kristóf, György, László) jelentős szerepet játszott a falvak életében vagy a község kiváló szülötteire.

Az aranyos szigony Neptunusz tengeristent és vele a klasszikus hagyományokat idézi fel, szimbolizálja az itt nagy múltra és eleven hagyományokra tekintő halászatot és az aranyló nyári verőfényben az "isteni" vízi életet, strandolást, vitorlázást, pihentető kikapcsolódást a "magyar tenger" kékjében.

A tölgyfalomb a természeti táj őshonos növényének részlete, amely emlékeztet a település lakóinak évezredes helytállására, hősi halottaira és áldozataira, a virágzó mandulaág jelzi az itt honos mandulafát, egyben - Janus Pannonius kedvelt költői témája - pedig az élet teljességét, a szorgalom gyümölcseként dús termést ígérő munkálkodást jelképezi.