Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Fábiánsebestyén község címere
Nagyítsa ki a képet!

Fábiánsebestyén község

(Csongrád megye)

Fábiánsebestyén címere csúcsaiban csapott, csücskös talpú reneszánsz pajzs, melynek kék mezejében (a pajzsfőt és a pajzsderék felét felölelve) kiterjesztett szárnyú, fegyverzett ezüstgalamb lebeg szembefordulva, csőrében zöld olajágat, karmaiban jobbról kilőtt arany nyílvesszőt tart.

A pajzs zöld udvarán szembenézetű ezüsttemplom áll, ajtaja és két toronyablaka fekete, vörös toronysüvegén arany latin kereszt látható. A templomtól jobbra két zöld leveles, balra hajló, hat vörös virágban végződő rózsaszál, balra pedig három, jobbra hajló arany búzakalász lebeg.

A pajzson szembeforduló, vörös bélésű, aranypántos tornasisak helyezkedik el, nyakában aranymedalion, rajta pedig leveleiben rubinnal ékes, levelei között kék gyöngyökkel díszített ötágú leveles korona van.

A sisakdísz: két, tollával kifelé forduló, egymást keresztező aranykulcs, amelyek fülében jobbról balra arany nyílvessző repül. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

A település címere beszélő címer (tessera loquens). A fehér galamb Szent Fábián pápára utal (+ 250), akit égi jelre (egy galamb szállt reá a pápaválasztó konklávén) választottak egyházi méltóságára. A zöld olajág a békés, nyugodt életre is utal (mint Noé galambjánál). Az arany nyílvessző Szent Sebestyént idézi, akit agyonnyilazással kívántak kivégezni (+ 288). Hogy valóban ez a kettős patrocinium volt a község névadási indítéka, arra egy 1400-ból való adat a bizonyság (Zenthfabiansebestyenzallasa descensus). A kettős patrocinium eredete: Szent Fábiánt a Szent Sebestyén tiszteletére szentelt bazilikában temették el egykoron. A nyíl egyébként jelzi azt is, hogy a 14-15. században kun királyi népek lakták a falut, akik a hadban lovasíjászi szolgálatot láttak el.

A település temploma még a XV. században is fennállt, valószínűleg csak a török időkben pusztult el, romjainak egy része ma is látható. Ezért jelenik meg a pajzson egy jellegében XV. századi kis templom.

Az újjátelepítés után virágzó mezőgazdaság jellemezte a falut, erre, továbbá arra is utal a rózsacsokor, hogy mai templomuk (felszentelve 1932-ben) Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére szenteltetett. Ugyancsak a földművelésre utalnak az aranyló búzakalászok.

A sisak a hősi halottakra emlékeztet, a korona pedig azt jelzi, hogy önálló településről van szó, amelynek lakói vállalják az ősi hagyományok ápolását (ezt a két nyíllal átlőtt kulcs mint a hajdani névadókra való utalás megerősíti).