Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Eplény község címere
Nagyítsa ki a képet!

Eplény község

(Veszprém megye)

Eplény címere álló, csücskös talpú pajzs, melynek kék mezejét vörös bak (vörös pólyába csatlakozik egy jobb-, illetve bal haránt pólya alulról) osztja ketté.

A felső mezőben arannyal ékesített és vörössel fegyverzett fekete turul enyhén jobbra fordulva ezüstpengéjű, aranyos markolatú szablyát tart karmaiban, lebeg. A bak alatt aranyos nyelű, fekete fejű bányászcsákány, alatta makkokat termő, viruló zöld tölgyág keresztezi egymást.

A pajzs felső élén természetes színű, aranyos szegélyű és pántozatú, vörös bélésű, szembenéző tornasisak helyezkedik el, nyakában aranyszalagon aranymedalion. Az ötágú (3 levél, 2 gyöngy) nyitott, arany leveles koronát, rubinok, smaragdok, zafírok és gyöngyök díszítik.

A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst.

Eplény címere beszélő címer (tessera loquens). A középütt lévő vörös bak a település nevére utal: amelynek jelentése "a szántalpakat összefogó keresztgerenda", s ebből talán mindenféle fából készült áthidalás. Valószínű tehát, a hajdan itt élő népesség a királynak vagy az egyháznak ácsmunkával, famegmunkálással, elsősorban szánok készítésével szolgált, a szán iránti hajlandóság máig ható jele a település szánpályája (a környező településeken is kerékgyártók, faszerszámkészítők, szénégetők laktak). Ugyanakkor emlékeztet a bányatámfalakra és arra, hogy itt több út találkozik, valamint emlékeztet a hídszerű kapcsolatra, amely Olaszfaluhoz és Zirchez kötötte, köti. A vörös szín a mangánércet is felidézheti.

A népesség az itt húzódó végvári vonal miatt elvándorolt, kipusztulhatott, de a viruló zöld tölgyág éppen azt jelképezi, hogy a község újratelepült, s lakosainak életereje, élni akarása töretlen. A bányászcsákány a közel fél évszázadig sok családnak kenyeret adó mangánércbányászatra utal.

A turul a nemzeti hagyományokhoz és a szűkebb pátriához való ragaszkodást fejezi ki, továbbá azt a tényt is, hogy a település a honfoglalás millecentenáriumán döntött önálló jelképei megalkotásáról.

A szablya is kettős jelentésű: szimbolizálja a hősi múltat, ugyanakkor felidézi clairvaux-i Szent Bernátnak, a második keresztes hadjárat szellemi vezérének (akinek tiszteletére van szentelve a település temploma is) emlékét, s általa az egykori helyi ciszterci birtoklást is.

A sisak a település hősi halottainak állít emléket, a korona pedig az önkormányzati autonómiát jelzi.