Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Dunavarsány város címere
Nagyítsa ki a képet!

Dunavarsány város

(Pest megye)

Dunavarsány címerének alapja, a címereknél használatos, szabályos pajzs alak.

A pajzs felső részét egy keskeny aranycsík választja el a pajzs többi részétől. Az aranycsík jelképesen részben az 1000 esztendeje jelenlévő kereszténységet, részben az életet adó Dunát szimbolizálja. A Duna a környéken megtelepedő honfoglaló magyarság fontos megélhetési forrása volt.

A hal egyrészt a kereszténység ősi jelképeként jelenik meg a címerben, másrészt a két településrész: Dunakisvarsány és Dunanagyvarsány együvé tartozását is jelképezi.

A szabályosan négyfelé osztott pajzs jobb felső része aranysárga. Benne egy ágaskodó szarvas sziluettje látható. A sárga mező bal felső sarkában pedig a nap stilizált része "kandikál be". A sárga mező és a stilizált nap a vidékre oly jellemző napsütéses tájat, a szarvas pedig e vidéken egykor őshonos nemesvadat ábrázolja, és utal a honfoglaló magyarságeredet mondájára, a csodaszarvas-történetre.

A pajzs bal felső része bordóval, ezüsttel váltakozó ún. Árpád-sávos mező (Árpád honfoglaló nemzetségére emlékeztet), amely a vidéken megtelepedett Árpád nemzetség birtokát idézi, itt létesült Varsány falu.

A pajzs jobb alsó negyede kékkel, sárgával váltakozó csíkjai arra utalnak, hogy Hunyadi János kormányzóságától kezdődően Varsány falu Pest-Pilis-Solt vármegye fennhatósága alá tartozik. Pest megye színei ma is a kék-sárga.

A pajzs bal alsó negyedének kéksége a Duna és a környező tavak közelségét szimbolizálja. Benne az egyik legősibb halászati eszközzel, a varsával. Beszélő címer - Varsa, Varsány. (Bár a falu nem a halászati eszköztől kapta a nevét, de mint fontos munkaeszköz, az egykori itt élt népek mindennapi használati tárgya volt.)

A pajzsot felülről két oldalra elágazva közrefogja a vidék egyik legjellegzetesebb, őshonos növénye, az ún. ezüstfűz. Népi megnevezésében olajfa ága. (Az ezüstfűz gyakran szerepel az ország címerével is, ha azt az ún. foszladékkal együtt ábrázolják, például a fegyveres testületek zászlóján.)

Az ezüstfűz ágait középen egy stilizált aranykorona fogja össze, utalván arra, hogy Varsány falu királyi birtokon létesült.