Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Diósviszló község címere
Nagyítsa ki a képet!

Diósviszló község

(Baranya megye)

Diósviszló jelképeinek leírása:

A címerpajzs a csücskös talpú pajzs és a tárcsapajzs modernizált változata. A pajzs alatt, a pajzs csücskén áthaladó aranyszínű lobogó, két végén bevágott címerszalag, benne fekete nagy betűkkel a település neve: DIÓSVISZLÓ. Balra és jobbra az évszám, 1300: balra 13, jobbra 00.

A címerpajzs tetején balra és jobbra induló barokkos címertakaró, amelynek bal oldala aranyszínű, jobb oldala sötétkék. A barokkos címertakaró utal a település évszázados történetére is. A címertakaró kiinduló pontjánál, a címertakaró tetején aranyszínű, zöld és piros kövekkel díszített korona, amely jelzi, hogy Viszló már az Árpád-házi királyok alatt is létező település volt. A címerpajzs kétszer vágott és egyszer hasított. Alsó vágott része, a pajzs alsó harmada barna színű, mutatva a föld jelentőségére, hogy az itt élők évszázadokon keresztül mezőgazdaságból tartották el magukat, művelték a földet. A föld közepén sötétkék színű hullámzó vízfolyás utal az itt lévő vízfolyásokra: a Fekete-vízre, a viszonylag közeli Drávára. A címerpajzs felső vágott része világoskék színű, benne ezüstszínű, élével felfelé fordított középkori kard, amit egy kéz fog. Ez a motívum utal az itt élők vitézségére, kisebb harcaira a török ellen, utal a viszlói földvárra, a viszlói erősségre.

A címerpajzs középső része hasított. A hasított rész jobb oldala piros színű, benne a szürkésszínű fekete kontúrokkal kiemelt, három bástyával rendelkező középkori vár, az erősség, amely Viszlón létezett. A hasított rész bal oldala kék színű, alul középen sárga búzakéve, utalva arra, hogy az itt élők az évszázadok folyamán mezőgazdaságból, földművelésből tartották el családjukat, termelték meg a mindennapi kenyeret. A mindennapi kenyér, a búza jelen esetben a reményt, a jövőt is jelképezi. A búzakéve motívum megjelenik a település 18. század első felében keletkezett pecsétjében is. Búzakéve mellett, bal és jobb oldalon zöld és piros termésű, zöld levelű szőlőfürt utal az itteni szőlőtermesztés és borkészítés jelentőségére. Fent sárga színű, sugaraival a növényeket érlelő, melengető Nap, amely emellett a reménységre is utal.