Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Darnózseli község címere
Nagyítsa ki a képet!

Darnózseli község

(Győr-Moson-Sopron megye)

A címer tárcsa alakú pajzs.

A pajzs felületén enyhén ívelt. Alapszíne kék és vörös.

A felső részt az alsó résztől vízszintes osztás (vágás) 1:1 arányban felezi el.

Az első részen Zseli község 1851. évi adománylevelén található címerpecsét lenyomatában szereplő szablyát tartó, jobbra néző (heraldikai bal irányba), nyelvét öltő oroszlán, lebegő címeralak szerepel.

A szablyás oroszlán színe arany, az oroszlán nyelve vörös. A címer háttere kék.

Az alsó rész, amely (Moson)Darnó község 1851. évi adománylevelén szereplő, 1710. évszámú címerpecsét lenyomatában szerepel, egyes halmon, leveles búzakalász a címer középvonalában, a levél alatt balról (heraldikai jobb) egy lebegő ekevas, jobbról (heraldikai bal) egy lebegő csoroszlya van.

A búzakalász színe az oroszlán színével megegyező arany, az ekevas és a csoroszlya színe ezüst, a halom fűzöld. A háttér vörös.

Feliratként alul félkörívesen Darnózseli szerepel.

Darnózseli község Magyarország ÉNY-i részén a Kisalföld tájegységen, a Szigetköz közepén fekszik.

Szigetköz Európa második legnagyobb folyamszigete, melyet a Mosoni-Duna és az Öreg-Duna határol.

A település korábban két faluból alakult: Darnó és Zseli, 1934-ben egyesültek.

Darnó és Zseli első írásos említése 1443-ból származik, a hédervári grófi család egyik oklevelében találkozhatunk velük. Akkori elnevezésük: Darnow és Selew, Seli. E nevek szláv eredetűek, s minden bizonnyal a lakosság fogalakozására utalnak (Darnow gyep, gyepes, gyepű-telep; Selew káposztás). Lakói pásztorkodással és káposztatermeléssel foglalkoztak. Géza fejedelem Héder és Wolfger testvéreknek adta szállásbirtokul a Szigetközt, nekik köszönhető a szigetközi települések kialakulása. Darnó és Zseli a XII. században kezdett benépesülni, a XVI-XVII. században az erre portyázó török seregek többször megsarcolták és feldúlták a két falut. A falu 1788-ig a hédervári egyházközség fíliája volt. 1788. szeptemberében kapta meg az első önálló plébánosát. 1857-ben gróf Viczay Héder visszaperelte jobbágyaitól a földet, erdőket és kedvezményeket.

A község 1884-ig Pozsony vármegyéhez és a Dunaszerdahelyi járáshoz tartozott. A Rákóczi-szabadságharc idején labancok és kurucok egyformán garázdálkodtak itt. 1809-ben Napóleon katonái rekviráltak és felgyújtották mindkét falut. Ennek az időszaknak az emléke a francia katonai emlékmű, melyet 1818-ban emeltek rokonai egy itt meghalt lengyel származású francia tiszt emlékére. 1787-ben épült a temetőben a templom, és vele együtt létesült az önálló plébánia. Ugyanis ez idáig fíliája volt a község a hédervári plébániának. 1805-ben emelték az első katolikus oskolaházat a faluban. Az 1860-as években építette a Szent-János kápolnát a Karácsony család. Neoklasszicista stílusú temploma 1930-ban épült. Sokszor pusztítottak árvizek, járványok és tűzvészek errefelé.

1934. január 1-én Mosondarnó és Zseli egyesüléséből jött létre Darnózseli község. A falu nevezetes szülötte dr. Karácsony Mihály, aki a magyar műszaki oktatás úttörője volt, valamint Érsek Imre, tanító.

Az iskolában egy Szigetközzel kapcsolatos állandó helytörténeti kiállítás nézhető meg. A temető mellett 100 éves millenniumi -“hálafák”- hársfák találhatók, amelyeket 1896-ban ültettek az országos Millennium ünnepségek kapcsán. Ugyanitt van a II. Világháborúban elesett, eltűnt darnózseli katonák emlékhelye is a kopjafa. A zsidótemetőben pedig az emlékfalon elhelyezett tábla emlékezik meg a holokaust darnózseli és szigetközi áldozatairól. A Darnózseli – Lipót úton (1404-es közút) nagyon szép helyi védettségű vadgesztenyefasor húzódik, melyet az 1930-as években telepítettek.

Darnózseli térsége a Szigetköz biológiailag értékes területe. A hajdani Duna-ág mára Hidegkúti érré szerényült. Egyik medre (nagy kanyarulat) és a Parázsszeg-dűlő határolja a Zseli erdőt (itt folytak honfoglalás-kori ásatások), mely a szigetközi út mellett bújik meg. A szép ártéri ligeterdő (Zseli-Remes) azért érdekes, mert viszonylag kis területen (6,8 hektár) mind a puhafa (tűz, mézgáséger, korai nyár) mind a keményfa (tölgy, kőris, szil) jellemző fajai megtalálhatók. Védett, mert ez az erdőfolt tipikus ártéri keményfa-ligeterdő. Egész Szigetközben, sőt az egész Kisalföldön kizárólag itt található a természetes előfordulású tatár juhar. Az erdőt, mivel ilyen vegetációtörténeti faj-maradványok vannak benne, valószínűleg több ezer év óta nem mosta el az árvíz.

A település hagyományait ápolja az Őszirózsa Nyugdíjasklub Énekkara, valamint a Szigetköz Táncegyüttes. Élő népművészünk Sipos Anna csuhéfonó népművész, aki 1986-ban megkapta a “Népművészet Mestere” címet is.