Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Csabaszabadi község címere
Nagyítsa ki a képet!

Csabaszabadi község

(Békés megye)

Csabaszabadi község címerpajzsa a magyar klasszikus heraldikai címerpajzs hagyományaiból merít. A XIV században elterjedt pajzsformát követi. A pajzsban mesteralak vagy herold alak található. Az alkalmazott mesteralak: az ágas hasítás.

Az ágas hasítást alkotó aranyszínű pólyák Csabaszabadi címerében jelképes értékkel bírnak: a közigazgatási területén találkozott a történelmi Magyarország három megyéjének (Arad, Békés, Csongrád) határa, és ez így volt egészen a magyar közigazgatás átszervezéséig.

A három aranyszalag - ágas mesteralak - két haránt szalagja (ami a szívpajzsban találkozik) a pajzsfőt harántosztásúvá teszi. A harmadik szalag a pajzs középpontjából kiindulva a középső tengelyében a pajzslapot hasítja. Az ily módon felosztott nagypajzs három részre tagolódott, melyben a címerképek kaptak elhelyezést.

A három részre tagolt pajzs felső része, amely a pajzsfő közepét, valamint a felső jobb és felső bal sarok haránt irányban szelt részét foglalja magában - kék színű.

A kék szín az újra telepítés alkalmával ide érkezett felvidéki, szlovák ajkú ősökre utal. A kék szín a szlovákság egyik meghatározó színe. Szimbolizálja a kék szín e címer esetében a békét, az itt két és fél évszázada együtt élő magyar és szlovák ajkú nép között mindig is meglévő, egymás iránti békességet és toleranciát is.

A pajzs bal, valamint a jobb oldala (amely a pajzs közepénél válik ketté, a középtengelyben haladó aranyszalag által) zöld színű.

A zöld szín szimbolizálja a község területén és e vidéken volt hajdani pusztát. Ma is egyes határrészek elnevezése utal erre a kiterjedt pusztaságra (pl. Gerendási legelő, Legelőgerendás, Nagygerendási puszta). Szimbolizálja továbbá a zöld szín a terület máig meglévő mezőgazdasági jellegét is.

A címerpajzs "középen" szívpajzs található. A szívpajzs formája teljesen megegyezik a címerpajzs formájával. Méretaránya a címerpajzshoz viszonyítva: 1:4.

A szívpajzs színe vörös. Benne babérkoszorút mancsaiban tartó hiúz stilizált képe.

A három részre osztott címer-pajzsban címerképek találhatók. A címerképek általában mindazok az ábrázolások (képek) a pajzson, amelyek nem mesteralakok. A felső két mező heroldképe a 16 ágú Nap. A Nap stilizált megjelenítése 8 hosszú és 8 rövidebb sugárral történik.

A település címerében a szüntelen megújulás szimbóluma utal arra, hogy a területen élőknek a török dúlás utáni elnéptelenedést követően - a XVIII. sz.-i újratelepítése (benépesítéssel) kezdődően - mindig sikerült a talpon maradás, a megújulás, a fejlődés, melynek következménye lett az 1993-ban önállóvá vált település: Csabaszabadi.

A nagypajzs jobb oldali mezőjében hármas búzacsokor stilizált ábrázolása alkotja a heroldképet. Arra utal, hogy Csabaszabadi népe a múltban is és a jelenben is a mezőgazdaságban találta és találja a megélhetését. Utal a községnek és környékének mezőgazdaságára, a jó termőföldekre.

A hármas tagoltságú nagypajzs bal oldali mezőjében egy harangláb stilizált képe látható. E harangláb "eredetije" lényegében a község önállóságának jelképe. A haranglábat 1994-ben az önállóvá válás első évfordulóján szentelték fel.

A nagypajzs mindhárom részletében látható címerkép (heroldkép) arany.

A szívpajzs vörös mezőjében aranyhiúz mancsaiban babérkoszorú. E címerállat és a háttérül szolgáló vörös szín a Beliczay család címeréből került Csabaszabadi címerébe. (A Beliczay család a XVIII. század második felében költözött a felvidékről e környékre, Csabaszabadi jelenlegi közigazgatási területére. Itt mindig is meghatározott tevékenységet folytatott a család úgy a mezőgazdaság, mint a kultúra területén, egészen a családi birtok és más ingatlan felszámolásáig.) A Beliczay család címerállatának a csabaszabadi címer szívpajzsában történő ábrázolása, a család két évszázados tevékenysége iránti tisztelet kifejezése. Ezen túl a megbékélés, valamint azon idetelepült emberek szülőföldjének szimbóluma, akik arról a vidékről jöttek (Észak-Kárpátok), ahol e nemes vad őshonos.

A hiúz címerállatként való alkalmazásához a hozzájárulást a Beliczay család megadta.