Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Baranyahídvég község címere
Nagyítsa ki a képet!

Baranyahídvég község

(Baranya megye)

Az önkormányzat címere: álló, háromszögű, kékkel és zölddel vágott pajzs, a pajzsderékban szétvágott ezüstpólyával. A felső kék mezőben középütt lebegő helyzetű nyolcküllős ezüst kerék, melyet két oldalról egy-egy ívesen befelé hajló leveles arany búzakalász kísér. Az alsó zöld mezőben a pajzs alsó csúcsából feltörő lángnyelvekből növekvő, szembefordult, kiterjesztett szárnyú, vörössel fegyverzett és jobbra tekintő ezüst főnixmadár, feje körül arany dicsfénnyel. A címer alatt lebegő, hármas tagolású íves aranyszalagon feketével BARANYAHÍDVÉG felirat. A településnév előtt és után egy-egy díszpont.

A patakot szimbolizáló heraldikai mesteralak, a szétvágott pólya utalva egyúttal a község születésére is.

A keréknek a címerben elsődleges jelentésén túl gazdag szimbólumértéke van. Ősidőktől fogva a teljességet sugallja, forgó mozgása révén pedig a természet körforgását, az újjászületését, a megújulást, az örök visszatérést és állandóságot szimbolizálja. A tömör, fakorongból készült kerék még lunáris (Holdhoz kapcsolódó) jelkép volt, de amikor későbbi, küllős változata megjelent, a küllők révén a Nap és égitestek ciklikus mozgását jelentette. A magyar népi hitvilágban is megvan a kerékgörgető Nap-varázslat, mellyel a téli és nyári napfordulókon a Nap égi útját idézték. A kerék tágabb értelemben az egész világ, a kozmosz ciklikus változásának jelképe, tovább menve a teremtő istené, akinek művét egyfajta „perpetum mobilének”, azaz örökmozgónak képzelték el. A nyolcküllős kerék ábrázolása magában foglalja a körbe rajzolt kereszt motívumát is, amely Krisztus uralmát jelképezi a Föld felett. A küllőket összefogó abroncs szimbolizálja az összefogást, az összetartozást, ebben az értelemben jelképezi az egy célért mozduló, együttesen munkálkodó lakosságot, de a vallásos közösségeket is. A jellemző vallásra (református) utal a főnix. A főnix képzeletbeli madár, egyiptomi mondákból származik, s korábban fácán, majd sas alakjában kapott testet. A leírások szerint a főnix Indiából származik, ahonnan ötszáz évenként elzarándokol a libanoni cédrusokhoz. Itt illatosítja szárnyait, majd a Nap városába, Héliopoliszba (Egyiptom) repül. Ott egy oltáron tüzet fogott, elégeti magát. Harmadnapra a hamuban talált féreg szárnyakat növesztve újra elnyeri a főnix alakját, és visszatér hazájába. A főnix fejét övező aranyglória Krisztus dicsfényét jelöli a címeren, egyben a Napot is, amely felé repül.

A kozmikus világhoz kapcsolta színeket jelentéstartalma: arany (Nap): értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség; ezüst (Hold): bölcsesség, tisztaság, ártatlanság, tökéletesség, szemérmesség; vörös (Mars): hazaszeretet, önfeláldozás, tenni akarás, nagylelkűség; kék (Jupiter): elvhűség, állhatatosság, ellenálló-képesség, bizalom; zöld (Vénusz): szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.