Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Balkány város címere
Nagyítsa ki a képet!

Balkány város

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

A település címere kékkel gallérozott, arannyal és vörössel hasított, álló, reneszánsz pajzs. A jobb oldali (arany) mezőben lebegve, vörössel fegyverzett, letépett fekete sasfő balra tekint, csőrében élével ugyancsak balra forduló, bíbor harci szekercét tart. A bal oldali (vörös) mezőben fokával jobb felé mutató, álló helyzetű, lebegő ezüst ekevasat jobbról kétkalászos arany gabonaszál, balról zöld száron aranyló bugájú nádszál és természetes színű (barna) sásbuzogány övez. Az alsó ékként benyúló kék gallérozás aranyudvarán zöld fészekben három ezüstös, felfelé tátogó fiókáját táplálja saját vöröslő vércseppjeivel egy kiterjesztett szárnyú, fejét jobbra hajtó (a Gencsy család címeréből átemelt) ezüstpelikán.

A pajzsfőn ezüst csőrsisak fordul enyhén jobbra, nyakvértjén aranyláncon bíbor medál csüng. A sisakról induló foszlányok fölött smaragdokkal, rubinokkal és zafírral díszített abroncsú, ötágú (három rubinnal ékes levél között két gyöngy), nyitott, aranyleveles korona látható; fölötte a sisakdísz: aranypaszományú vörös mundéros vágott jobb kar, kezében ezüstszablyát markol. A harci sisak felhívja a figyelmet a balkányiak hősies hazaszeretetére, hiszen Dózsa parasztseregében éppúgy ott találjuk őket, mint a török ellenes harcokban, Rákóczi vitézlő rendjében, 1848/1849 hőseinek sorában vagy a két világháború vérzivatarában egyaránt. A sisakdísz elsősorban a törökdúlás idejét idézi, amikor másfél évszázadon át a hadak járásától szenvedett a vidék, s Balkányt két ízben is (1578, 1661) porig rombolták, de az elmenekült nép mindig visszatért és újjáépítette otthonát.

A vörös mező a település véráldozataira emlékeztet. A mezőgazdaságra, mint évezreden keresztül meghatározó termelési ágra, céloz a mezőben fellehető ekevas, amely a város első, 1815-ből fennmaradt pecsétjének képén is szerepel.

A korona a település autonómiáját: önkormányzati önállóságát, függetlenségét hivatott kifejezni, a kék-ezüstfoszlányok a táj egykori és mai természeti adottságaira, a vörös-arany foszlányok pedig az életet fenntartó mezőgazdasági termelő munkára utalnak. Az akantusz-leveleket mintázó foszlányok: jobbról vörös és ezüst, balról kék és arany. A címer alatt kétszer megtört és kétszer hajlított aranyszalagon feketével a „BALKÁNY” felirat olvasható.