Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Balinka község címere
Nagyítsa ki a képet!

Balinka község

(Fejér megye)

A település címere álló helyzetű, háromszögű címerpajzs, kékkel-veressel negyedelt, a pajzs közepére egy kisebb fekete szívpajzs van helyezve. Az első, kék mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő, stilizált, arany tölgyfa látható - két makkal és három levéllel. A második, veres mezőben: hullámos ezüst pólya felett stilizált arany malomkerék lebeg. A harmadik, veres mezőben: egy arany korona lebeg. A koronát fölülről lefelé, balharánt irányban, egy arany markolatú ezüst szablya döfi át. A negyedik, kék mezőben: szabályos zöld hármashalomból kinövő stilizált három ágú arany virág látható - három ezüst ötszirmú virággal és áganként két-két arany levéllel. A középső szívpajzs fekete mezőjében felül: egy-egy lebegő, egymással átlósan keresztbe tett, ezüst fejű és arany nyelvű bányászszerszám látható. A szerszámok alatt: veres lánggal égő ezüst bányászmécs lebeg.

A címer magyarázata

A címerpajzs négyes tagolása a község négy településrészét szimbolizálja. Az első mező: Balinkát jelképezi, ill. a hármashalom és a stilizált tölgyfa a Bakony hegység tölgyeseire utaló motívum. A második mező: mai nevén Balinkabányát a középkori nevén Eszényt szimbolizálja. A hullámos ezüst pólya (sáv) a Gaja patakra, a malomkerék az Eszény-puszta területén valaha működő vízimalomra utaló motívum. A harmadik mezőben: a koronát átdöfő kard Mecsér-falut, mai nevén Mecsér-telepet jelképezi. A "mecsér" a szláv nyelvekben "kardkovácsot" jelent - mivel itt valamikor királyi fegyverkovácsok éltek. A negyedik mező: Kisgyónbányát szimbolizálja, amely a középkorban szintén önálló falu volt. Kisgyón és környékének tájképi szépsége valamint az itt növő szép és védett növények miatt a "természetbarátok és a bakancsos turisták" paradicsoma lett. Erre utal a hármashalom és a stilizált virág. Végül, a középső szívpajzs: mind a négy településrészre jellemző és a bányászatra utaló motívumokat hordoz. A középkorban mind a négy településrész külön-külön történelemmel bíró, önálló falu volt. Sajnos, a török hódoltság alatt elpusztult Balinka, Eszény, Mecsér és Kisgyón. A török kiűzése után a sokáig lakatlan településrészek újratelepültek, majd felvirágoztak a környéken beindult bányászat hatására.

Összegezve: Balinka címere mesélő címer, amely elmeséli a négy településrész nevét, vagy földrajzi fekvését és történelmét.

Balinka, Fejér megye északnyugati szélén a Bakony keleti peremén fekszik, a településhez tartozik Mecsér községrész. A község határa hullámos dombvidék, Északon a Vértes-hegység, keleten és délen a Bakony mellári fennsíkja zárja le.

Nevét 1193-ban Boincanak, majd az 1755-ös évek óta Balinkának hívják. Balinka eredetileg királyi tulajdon volt, majd a történelem folyamán más nemes családok kezébe került. A tőkés fejlődés első évtizedében bebizonyosodott, hogy a szaporodó lakosság nem tud megélni Balinkán. A fejlődést a kisgyóni bánya megnyitása indította el, a parasztság a zöldségtermesztéssel tett szert nagyobb jövedelemre, híres a balinkai káposzta, vöröshagyma, tök.

A községnek jelenleg 1024 lakója van. A község a rendszeres váltás óta önálló település. Az elmúlt 13 év alatt a község elöljárói azon fáradoztak, hogy a település összközműves legyen, kulturált legyen.

A falu nevezetessége a katolikus templom.

A település mellett halad el a KÉK-túra vonal. A község határában kulturált körülmények között található a Tölgyes turista központ, valamint (Bakonycsernye) felöli határában Kisgyón bánya a kulcsosházaival, és kellemes környezetével. A zártkerti ingatlanokon ma is folytatnak szőlőművelést, néhány szőlősgazda jó borral várja az erre látogató vendégeket.

További információ: www.balinka.hu