Magyar Állami Jelképek

Címerkereső

A rovatban megtalálja Magyarország közel 2400 települése címerét, szöveges magyarázatát. Keresse meg az ábécében annak a településnek a kezdőbetűjét, amelyre kíváncsi, kattintson rá, majd a nevekből válasszon kattintással.

Balatonfűzfő város címere
Nagyítsa ki a képet!

Balatonfűzfő város

(Veszprém megye)

Címere: álló, háromszögű pajzs ezüstmezejének - három (2-1) négyágú csillaggal ékesített - zöld, lapos tetejű halmából fekete, gyökérzetével a domb széleibe kapaszkodó fűzfa növekszik, melynek visszametszett négyes törzskoronájából szimmetrikusan tizenkét leveles zöld ág hajt ki.

Maga a halom jelképezi a természeti tájat, az erdős és szőlővel beültetett dombokat, hegyeket, s lábaiknál a parti fövenyt aranyhomokjával. Rajta a fűzfa a település nevére mutat: eredetileg a part mentében honos fafajta volt, s az általa benőtt területen eredő kis patak is - a korabeli magyar névadási gyakorlat szerint - tőle nyerte az elnevezését, és mivel a középkorban a források egyik lehetséges elnevezése a '-fő' (caput rivuli vagy fluentis), így alakult ki végül a "Fűzfő" névalak.

A fatörzs megjeleníti az önállóságot is, azt, hogy 1958-ban önálló közigazgatású településsé, majd 1990-től saját önkormányzatú községgé vált.

A törzsből sarjadó ágak azt fejezik ki, hogy a települést időben és térben számos - legalább tizenkét - összetevő alkotja. Időben: volt erre kelta-római villagazdaság, avar szállás, a veszprémvölgyi apácák vámhelye, művelt földterület ("két ekealja föld Fűzfő helyen" - írja 1270-ben egy oklevél), amely a megművelőket is feltételezni engedi, egy Máma nevű falu 13. században emelt (ma már romos) templomával, csárda postaállomással (1757-től). Térben pedig tizenegy területi egység (Fűzfőfürdő, Izsótelep, Tripolisz telep, Alsómáma, Felsőmáma, Balatonfűzfő, Fűzfőgyártelep, Tobruk, Papvásár-szőlőhegy, Szalmássy-telep, Vízművek lakótelep) összevonásából alakult ki a mai község.

Az öt gyökérág a terület gazdasági alapjait jeleníti meg: a középkor óta létező szőlészetet és mezőgazdaságot, az üdülőterület jövedelmét (kialakítása fürdőhellyé 1921 óta folyamatos), az ipari termelést (1927-től lőporgyára, ill. vegyiműve üzemel, 1929 óta papírgyára van, a vendéglátás hasznát (1933-tól hivatalosan is a Balatonfűzfő üdülőtelep nevet használhatta) és természetesen a kereskedést.

A négyes törzskorona azt az ideológiai összefogást szimbolizálja, amely a településre jellemző: a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó vallást, illetve a vallási ökumenizmust.

A domb zöldje felidézi a hajdani Fűzfő-pusztát, de a haragosan hullámzó Balaton vagy a szőlőhegyek és erdős csúcsok színét is.

A három aranycsillag a parti föveny csillogását illusztrálja, s az egészség megőrzéséhez helyben adott hármas egységet (a levegő,a víz, a napfény tisztaságát) fejezi ki, s szimbolizálja azt a három településmagot (Balatonfűzfőt, Fűzfőgyártelepet és Tobrukot), amely köré a mai település rendeződött.