Magyar Állami Jelképek

Jogi szabályozás

A Magyar Köztársaság címere használatának jogi háttere, fő elvei és kritériumai

I. A címer használatának jogi háttere

A címer szabályozásának 3 fő pillére létezik jelenleg hatályos magyar jogrendszerben.

  1. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény ("Alkotmány")
    Az Alkotmány mint Magyarország alaptörvénye szűkszavúan és lényegre törően fogalmaz. A címer definícióját, leírását, valamint a címer elfogadásához szükséges parlamenti többséget határozza meg: 76. § (2) A Magyar Köztársaság címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szentkorona nyugszik. (3) A Magyar Köztársaság címeréről, zászlajáról és azok használatáról szóló törvény elfogadásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
  2. A 1995. évi LXXXIII. törvény a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeinek és a Magyar Köztársaságra utaló elnevezésnek a használatáról ("Nj. tv.")
    Ez a jogszabály rendelkezik a címer használatára jogosultak köréréről, a használat fő elveiről, valamint a címer megjelenítésének követelményeiről. Az Alkotmány és az Nj. tv. értelmében nemzeti jelképeink - így a címer is - kettős funkciót hordoznak. Egyrészt a magyar államisághoz kötve adnak pontos leírást a címerről, másrészt a Nj. tv. - a címer tekintélyének megőrzése mellett – megengedi magánszemélyek részére a nemzethez való tartozás kifejezésére, illetve eseti jelleggel a különböző nemzeti ünnepeken, társadalmi rendezvényeken való használatát.
  3. Miniszteri rendeletek
    A Nj. tv. 21. §-ának felhatalmazása alapján a miniszterek meghatározhatják a tevékenységi körük szerinti költségvetési szervek (intézmény, intézet stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését. Ezen felhatalmazás eredményeként a mai napig a következő néhány miniszteri rendelet került kibocsátásra:
    • 8/1996. (VII. 25.) MKM rendelet A Magyar Köztársaság címerének a művelődési és közoktatási miniszter ágazati irányítása alá tartozó kulturális intézmények általi használatáról,
    • 1/1997. (I. 10.) MüM rendelet A Magyar Köztársaság címerének a munkaügyi miniszter feladatkörébe tartozó tevékenységet végző szervek általi használatáról,
    • 34/1996. (X. 9.) NM rendelet A Magyar Köztársaság címerének a népjóléti miniszter ágazati irányítása alá tartozó egyes intézmények általi használatáról.
    • Mindhárom rendelet két konjunktív követelményt támaszt a címer használatának feltételéül. Egyrészt az adott miniszter ágazati irányítása alá tartozó költségvetési szerveknek engedélyezi a címer használatát, másrészt ezen költségvetési szervek is csak feladataik ellátása során jogosultak a használatra.
    • A Miniszterelnöki Hivatalt irányító miniszter 2002. augusztus hó 31. napjáig nem élt a Nj. tv. által adott felhatalmazással.
  4. Egyéb, a címer használatáról rendelkező jogszabályok:
    Számos egyéb jogszabály rendelkezik még a címer használatáról, mint például:
    • 19/1989. (VII. 31.) MM rendelet A Magyar Köztársaság címerének és állami zászlójának sportszervezetek által történő használatáról,
    • 24/1998. (IX. 29.) PM rendelet A Magyar Államkincstár címerhasználatáról,
    • 6/1993. (MK. 161.) MNB hirdetmény Az 1000 forintos címletű bankjegyek köztársasági címerrel történő kibocsátásáról,
    • 6/1992. (VI. 19.) MNB hirdetmény A 100 forintos címletű bankjegyek köztársasági címerrel történő kibocsátásáról,
    • 1/1992. (III. 25.) MNB hirdetmény Az 500 forintos címletű bankjegyek köztársasági címerrel történő kibocsátásáról,
    • 1987. évi 13. törvényerejű rendelet A konzuli kapcsolatokról Bécsben, 1963. április 24-én elfogadott egyezmény kihirdetéséről.
    mindezek azonban jelen szakvélemény elkészítése során jogi relevanciával álláspontunk szerint nem bírnak.

II. A címer használatára jogosultak köre

A címer használatára jogosultak köre a használathoz való jogosultság eredete és terjedelme szerint

  1. A címer használata törvényi felhatalmazás alapján
    A Magyar Köztársaság címerét
    • az Országgyűlés, az országgyűlési képviselő,
    • a köztársasági elnök,
    • az Alkotmánybíróság, az Alkotmánybíróság tagja,
    • az országgyűlési biztosok,
    • az Állami Számvevőszék,
    • a Magyar Nemzeti Bank,
    • a Kormány, a Kormány tagja,
    • a fegyveres erők,
    • a helyi önkormányzat, a helyi kisebbségi önkormányzat,
    • a bíróság, az ügyészség,
    • a rendvédelmi szervek és a közigazgatási feladatot ellátó szervek,
    • továbbá ezek hivatalai, illetőleg
    • a felsoroltak képviseletére jogosult személyek
    a hivatali feladataik ellátása során külön engedély nélkül használhatják, illetőleg helyezhetik el az épületeiken és helyiségeikben. Az említett szerveknek a címert a címeres körbélyegzőn úgy kell használniuk, hogy a címer körül a szerv nevét, illetőleg a címert használó személy hivatalának (tisztségének) megnevezését fel kell tüntetni.
  2. A címer használata az illetékes miniszter rendelkezése alapján
    Az 1. pont alá nem tartozó költségvetési szervek (intézmény, intézet stb.) címerhasználatának eseteit, illetőleg e szervek épületein (helyiségeiben) a címer elhelyezését a tevékenységi körük szerint illetékes miniszter határozza meg (ld. I./3. pont)
  3. Magányszemély, jogi személy általi használat
    Az Nj. tv. szerint: "Ha törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján jogszabály másként nem rendelkezik, magánszemély a foglalkozásának (hivatásának) gyakorlása során, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet – az 1. és a 2. pontban említett szerveken (személyeken) kívül - a tevékenysége során, illetőleg a szervezete jelképeként vagy ennek részeként a címert nem használhatja". Ez alól a szabály alól a címer védjegy elemeként való használatának lehetősége (ld. II/4. pont) teremt kivételt Az Nj. tv. - idézett rendelkezése értelmében - fokozott védelemben részesíti az ország címerét. A közhatalmi jogosítványokkal rendelkező szerveken kívül foglalkozásuk, tevékenységük gyakorlása során mindenki másnak tiltja az ország címerének használatát. E tilalom alól törvény vagy törvény felhatalmazásán alapuló jogszabály tehet kivételt A szabályozás indoka – az Nj. tv. kommentárja értelmében -, hogy a piacgazdaság kialakulásával párhuzamosan a gazdasági élet szereplőinek termékeik minőségével, illetve saját jelképrendszerükkel kell biztosítaniuk áruik kelendőségét, nem pedig azzal, hogy a partnerek bizalmát a hivatalosság látszatát keltő nemzeti jelkép használatával nyerik meg. A nem gazdasági tevékenységet folytató társadalmi, politikai szervezetek esetén tevékenységük során szintén nem indokolt az ország címerének használata, mert ez azt a látszatot keltheti, hogy mögöttük valamiféle kiemelt állami garancia áll. Ugyanakkor az Nj. tv. nem zárja ki, hogy a kialakuló tevékenységi formák és szervek (pl. kamarák) esetén, ha az általuk ellátott közfeladatok ezt szükségessé teszik, az Országgyűlés vagy az általa adott felhatalmazás alapján jogszabály eltérően rendelkezzen. A nemzethez tartozás kinyilvánítása céljából magánszemély a címert és a zászlót (lobogót) a Nj. tv-ben foglalt korlátozások megtartásával használhatja.
  4. A címer védjegy elemként való használata az ipari és kereskedelmi miniszter engedélye alapján
    A védjegynek nemzetközi viszonylatban és a hazai piacgazdaság kiépülése és működése folyamatában is jelentős szerepe van. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény ("Védjegy törvény") szerint az olyan védjegy, amely kizárólag az állami címerből vagy zászlóból áll, nem részesülhet oltalomban; az illetékes szerv hozzájárulásával azonban védjegy elemeként igen. Ez a szabályozás megfelel az ipari tulajdon oltalmáról szóló párizsi uniós szerződésnek, s ugyanez a szabályozás érvényesül az Európai Unió hatályos jogrendjében. Az Nj. tv. a Védjegyről törvénnyel és az európai joggal összhangban határozza meg az előzetes engedélyezés feltételeit - a döntéshozó szerveket, a döntés lényeges szempontjait -, amelyek a nemzeti jelképnek a védjegy elemeként való használatát lehetővé teszik, továbbá biztosítja a bírói jogorvoslat lehetőségét is: "A címernek védjegy elemeként való használatát az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezheti a védjeggyel védeni kívánt áru tekintetében illetékes miniszter véleményének kikérése után. Az ipari és kereskedelmi miniszter a kérelem elbírálása során az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) alapján jár el. Az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól. A kérelem elbírálása során meg kell vizsgálni, hogy az áru minősége, jellege, a kérelmező tevékenységének jelentősége indokolttá teszi-e a címer használatát. Ezt a kérelmezőnek kell bizonyítania." A Magyar Szabadalmi Hivatal védjegy lajstromába bejegyzésre kerültek olyan védjegyek, amelyeknek elemét, részét alkotja a címer. A Szabadalmi Hivataltól kapott információk szerint, az ipar és kereskedelmi miniszter engedélyezi a címer védjegy elemeként való bejegyzését, amennyiben a bejegyzést kérelmező tevékenysége nem méltatlan a nemzeti jelkép használatára.

III. A címer megjelenítésének lehetséges formái

A címer megjelenítésére a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint több lehetőség biztosított, melyek a következők:

  1. Bankjegy, állampapír
    Az Nj. tv. szerint a címert a bankjegyen fel kell, az állampapíron és a pénzérmén fel lehet tüntetni.
  2. Sajtótermékek címfelirata
    Az ország címerének védelmét kívánja biztosítani a Nj. tv. a sajtótermékek címfelirata tekintetében is, mert e területen is a piac és a verseny szabályai érvényesülnek. Ezért az ország címerének a használata csak a hivatalos lapokat illeti meg. Ezek körét a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény határozza meg. Az előzőekben kifejtett megfontolásból az Nj. tv. a címer elkülöníthető részeire is kiterjeszti a védelmet.
  3. Nemzetközi vásár
    Nemzetközi vásáron (kiállításon, árubemutatón stb.) a címer használatát az ilyen esemény rendezésére vagy az azon való részvételre jogosultak részére - a külügyminiszter véleményének kikérése után - az ipari és kereskedelmi miniszter engedélyezi.
  4. Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény
    Nemzetközi kulturális vagy társadalmi jellegű rendezvény esetén az engedélyt a művelődési és közoktatási miniszter, illetőleg a társadalmi rendezvény jellege szerint illetékes miniszter - a külügyminiszter véleményének meghallgatása után - adhatja meg. A kérelmet a művelődési és közoktatási miniszterhez kell benyújtani. Az engedély iránti kérelem elbírálása során az ipari és kereskedelmi miniszter, valamint a művelődési és közoktatási miniszter az Áe. alapján jár el. Ha a kérelmet a benyújtástól számított harminc napon belül nem utasítja el, az engedélyt megadottnak kell tekinteni. A kérelem elutasítása esetén az ügyfél a határozat felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított harminc napon belül keresettel kérheti a bíróságtól.
  5. Nemzeti ünnepek
    A címernek a nemzeti ünnepek, az ezekhez kapcsolódó és egyéb társadalmi (politikai, gazdasági, tudományos stb.) rendezvény, nemzeti jellegű más megemlékezés, valamint katonai tiszteletadás alkalmával történő eseti használata – a Nj. tv-ben foglalt korlátozások megtartásával - megengedett.
  6. A címer használata költségvetési szervek épületein, helységeiben, bélyegzőin
    Erre vonatkozóan a jelen szakvéleményünk II/ 1. és 2. pontja alatt már kitértünk, ezért az abban foglaltakat most nem ismételjük meg.

IV. A címer grafikai és elektronikus megjelenítése